Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 2. kötet : Az egyházi különjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824b
ti. Mind a köteléki, mind ágy s asztaltóli elválás okai magyar törvények szerint ugyan azok, mellyekaz Egyház által is határoztat- nak (209. és 210. §.). Továbbá midőn a nő házasságtőrést követ el, a férj ellene fejvesztési port indíthat« «), egyéb ha az elkövetett bűn után nyilvánosan vagy halkan tudni illik vele élve, vagy elhálva azt elengedné (210. §.); mert ez esetben még csak keresete sincsen. Ha pedig egyik fél a másiktól tulajdon tekintélyénél fogva elválnék, mindenek előtt a sértett fél teljes jogaiba vissza helyezendő«»). Elvégre XIV. Benedek Pápa „Dei Miseratione“«*) rendeletéből, (melly magyar ország minden egyházi törvényszéke ibe fölvétetett) a házasság kötelékre nézve nem nyilvánittatik e- lőbb eloszlatnak, mi'g két itélőszéken, mellyre ha nem is a felek legalább a házassági védnök hivatkozzék, egyenlő, azaz házasság megsemmisítő ítéletek nem hozatnak. Itt még az is jegyzendő,hogy minden az egyházi biróság által fölveendő házassági ügyekben a honi törvények által rendelt törvényszéki határidők (judiciorum termini) nem kötelezők. 1723. 29. czikk. MM. Wejeset. j|z egy] lázi ífirvénysasékhc* tarló*® ügyekről. I. CKIMK. Isten elleni bűnek. 214. §. Bevezet es. Az egyházi és világi (204. §.) említett törvényeknél lógva a- ma nyilvános ügyek is az egyházi törvényszékhez tartoznak, mel- lyek a bűnös vétkeiérti megjavítását tűzik ki czélul, midőn tudni illik azok külsőleg véghezvitetve az Egyház java s üdve ellen irányoztalak. Hogy az Egyház illy megjavít isi hatalommal föl van * 36 66) Hármk. I. K. 105. czím. Ez szinte azok büntetése, kik mostoha annyokkal, vagy mostoha leányokkal elhálnak; nemkülönben azokéis, kik akárkit erőszakkal megrontanak, vagy több nőkot tartanak. 11. 12.czikk. 1723. Sz. László í. k. 32. fej. és 1599. 36, ez. 67)Egész 10. czím de ordine cognition, et de restit, spol. 68) 1741. költ.
