Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 2. kötet : Az egyházi különjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824b
244 sága alá tartozván, mit kellessék mind a két rész vagyonából a gyermekek ápolására és neveltetésere összeadni, a biró határozza meg. II. Józsefcsászár l786.Martius 6kán költ házassági határozata aznkatholikusoknak már az elhált nőszülés esetében is megengedi az átalános elválást, ha 1) egyik rész a másik élete ellen incselkedik (határ. 55. §.). 2) az elegendő okokkal bebizonyított és más részről nem viszonozott házasságtörés esetében (ugyan. §.). 3) ha a férj nejét, és viszont gonoszul elhagyja úgy; hogyaharma- dik kitűzött határidőre se jelenjék meg (ugyan.határ. 56. §.). 4)ha a házasok közt az úgy nevezett főbeli ellenségeskedések jöttek létre, vagyis kiengesztelhetlen meghasonlások, és mind a két fel elválást óhajt. A három első fölhozott okért csak a sértett fel kérhet elválasztatást. Végső esetben pedig minekelőtte a házasok elváljanak, a lelkészek minden igyekezetöket arra fordítani kötelesek, hogy a meghasonlott feleket kiengesztelhessék, mi nem sikerülvén őket ideiglen elválasszák azon remény mellett, hogy talán időfolytával a kedélyek lecsillapulnak. Mi meg nem történvén ha kérésük mellett megmaradnak, és gyermekeik kára nélkül megeshetik, örökös és teljes elválást határozzanak (57. §.). Az akatholikus elválás következményei ezek «) a házassági kötelék eloszolván a felek más házasságra léphetnek, ß) azon fél, melly az elválásra bűne által okot adott, elválasztatása után bűntársával, midőn emezt a bíróság is bűnösnek elismerte, össze nem kelhet, y) ha az asszony terhes állapotban lenne, és férjétől elválasztva mással akarna egybekelni, ez addig hátráltató, míg a gyermek atyjáróli minden kétségei nem háritíatik. S) ha az előbbi házasok időfolytával elválásukat megbánva régi frigyöket óhajtanák, mind azon szertartások, mel- lyek az előbbi házasságnál történtek, megujittassanak.Végre megjegyzésre méltó: hogy az elősorolt okoknál fogva elválasztatott a- kaíholikus nővel katholikus fél az 179lki 26. czikk 11. §. és az I803ki cs. k. leirat erejénél fogva házasságot nem köthet. Nálunk a töretett zsidók az elküldő vagy elválasztó irat (libellus repudii) használata mellettmeghagyatnak. A vérségi és so- gorsági akadályok esetében pedig tulajdon törvényeik alá vetetnek 211. §. A házasság megsemmisítés kijelentése, s annak következményei. A házasság megsemmisíti sének kijelentése történik; midőn valamelly házasság, melly a törvények szerint nem érvényes, il- lyennek kijelentetik. Nálunk katholikuscknál a törvényesen egy-
