Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 2. kötet : Az egyházi különjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824b
Az egyházi itiilöujog. í. §. Annak határozata s tárgya. Az egyházi Különjog azon egyházi törvények fogalma, melly az Egyház minden külön tagjának jogait s tiszteit ismerteti. Ennek foglalata az egyházi személyek, dolgok s Ítéletek. Egyházi személyek alatt sajátlag értetnek a papok s szó* rosabb értelemben azok , kik egyházi tiszttel s javadalommal bírnak. Egyházi dolgok alatt foglaltatnak a lelki ügyek, mint a szentségek, s azon eszközök, mellyek közvetlenül az isteni tisztelethez tartoznak; szent tárgyak s ájtatos helyek, mint a búcsúk, egyházak, szent edények, zárdák, kápolnák sat.; továbbá az egyházi javak, mellyek az Egyház szolgái eltartására, s az isteni tisztelet költségeire szükségesek. Az egyházi ítéletek alatt pedig azon itélőszékek értetnek, me lyeknél ítéletek hozatnak. Ezek részint polgáriak, részint büntetők; ennél fogva előbb az Ítéletek alakjáról, vagyis azon modorrul kell értekeznünk , melly mind a polgári, mind a büntető Ítéletekben követtetik, azután a bünökrül s az egyházi fenyítékekről szólandunk. b\z egyházi különjog tehát három szakaszra osztathatik el; az I. az egyházi személyekről, s pedig úgy értekezik, hogy 1) az egyházi személyeket tágosb értelemben, vagyis a papokat, 2) ugyan azokat szorosb értelemben érinti. A II. az egyházi dolgokrul értekezik, vagyis 1) a lelki, szent, és szerzeti dolgokat ismerteti. 2) a kézfogás s házasságról különösen, s 3) az egyházi javakról értekezik. Alii. az egyházi törvényszékét magyarázza vagyis 1) az egyházi bíróságot illető 1
