Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 2. kötet : Az egyházi különjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824b

Az egyházi itiilöujog. í. §. Annak határozata s tárgya. Az egyházi Különjog azon egyházi törvények fogalma, melly az Egyház minden külön tagjának jogait s tiszteit ismer­teti. Ennek foglalata az egyházi személyek, dolgok s Ítéle­tek. Egyházi személyek alatt sajátlag értetnek a papok s szó* rosabb értelemben azok , kik egyházi tiszttel s javadalommal bírnak. Egyházi dolgok alatt foglaltatnak a lelki ügyek, mint a szentségek, s azon eszközök, mellyek közvetlenül az isteni tisztelethez tartoznak; szent tárgyak s ájtatos helyek, mint a búcsúk, egyházak, szent edények, zárdák, kápolnák sat.; to­vábbá az egyházi javak, mellyek az Egyház szolgái eltartásá­ra, s az isteni tisztelet költségeire szükségesek. Az egyházi ítéletek alatt pedig azon itélőszékek értetnek, me lyeknél íté­letek hozatnak. Ezek részint polgáriak, részint büntetők; en­nél fogva előbb az Ítéletek alakjáról, vagyis azon modorrul kell értekeznünk , melly mind a polgári, mind a büntető Íté­letekben követtetik, azután a bünökrül s az egyházi fenyíté­kekről szólandunk. b\z egyházi különjog tehát három szakasz­ra osztathatik el; az I. az egyházi személyekről, s pedig úgy értekezik, hogy 1) az egyházi személyeket tágosb értelemben, vagyis a papokat, 2) ugyan azokat szorosb értelemben érinti. A II. az egyházi dolgokrul értekezik, vagyis 1) a lelki, szent, és szerzeti dolgokat ismerteti. 2) a kézfogás s házasságról kü­lönösen, s 3) az egyházi javakról értekezik. Alii. az egyházi törvényszékét magyarázza vagyis 1) az egyházi bíróságot illető 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom