Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 2. kötet : Az egyházi különjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824b

98 rabbá a védnökijognak más egyházi joggali elcserélése, s a szár­maztató erdősítés (praescriptio derivativa) melly által a védnöki­jog nem szabad egyháztól más egyházra, vagy világi védnökre átvitetik. Továbbá a mind szerző mind származtató elidősítésról jegyzendő: arra hogy a védnökijog egyik egyháztól a másikra va y- is világi védnökre átvitessék, 40 évi elidősítés megkivántatik s 3). Hogy pedig egyik világi védnöktől a másik világi védnökre szállit- tassék, elegendő a közönséges 10 évi elidősítés amannak jelenléte mellett. De 20 évi elidősítés, s a birtok igazságos kezdete kiván- tatik meg arra, hogy valaki a jelen nem lévő jogátelidősítse. A bir­tok nem igazságos kezdete mellett pedig 30 évi idősít és, ezenkül az idő sítő jó szándoka is kívántatik arra, hogy valakinek joga elévül­jön. Például 20 évi elidősítés törvényes kezdettel, azaz igazságos czím alatt léteznék akkor, ha valamelíy haszonbérlő kibérlése fogy­ta után ugyan azon javadalombao, mellyben mint haszonbérlő véd­nökijogot gyakorolt, e jogot 20 évig folytatólag gyakorolná; czím nélkül pedig, ha valamelíy birtokos társa törvényes védnök távol­léte alatt ehhöz tartozó javadalmat adományozna. A római Egyház s Magyarhon királyának jogai ellen 100 évi idősítés követeltetik. „Lásd Can. 16. et 17. caus. XYI. qu. 3. et cap. 2. de praescript. Ma­gyarhonra nézve Verbőczy hármk. I. 23. 24. s 78. ez. Hasonlítsd 176. s 202. §.“ A védjogrul még következőket tudni érdemes: 1) ha több védnök valamelíy egyénnek kijelelésében meg nem egyezne,akkor azé a nevezinény, kiben nagyobb része megegyez; ha pedig egyen­lő a szavazatok száma, s a nevezményre kiszabott idő (88. §.) el­múlt volna, a nevezmény joga a püspökre szállittatik. 2) azon eset­re, midőn vita tárnod arról, kit illeti a nevezmény joga, a püspök i- deigleni helytartót a megürült fárában rendel addig, míg a védnök jogát meg nem bizonyítja. 3) midőn a védnökök közül egyik az üres javadalomra egyént kinevezhet (nominat), a másik ugyanazt kije­lelheti (praesentat) akkor amaz a kinevezett egyént bizonyos idő a- latt tudomásul adja emennek, ki ugyanazt a püspöknek kijelelni tartozik.Ha elvégre egyik e két védnök közül tisztét elhanyagolná, akkor a másik annak jogát kipótolva egyenesen a püspökkel érte­kezik, s az egész ügyet elrendezi. 4)midőn a védnök annyi adóság­gal terheltetetik, hogy a hitelezők csődülete hirdettetvén jószágai 53 53) Cap. 8. de praescript.

Next

/
Oldalképek
Tartalom