Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 2. kötet : Az egyházi különjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824b
94 kérheti. Sőt a jó sikerrel elvégzett próbatét minden egyházit arra jogosítja föl, hogy akármelly osztráki megyében megürülendő javadalmat ugyan azon hatévlefolyta alatt kérheti. -V tárgyak pedig, mellyekhől vizsga teendő ezek: a hittan, erkölcstan, lelkipásztor- ság, s az egyházijog. A megürült javadalmat a püspöki szentSzék körlevél által az egész megyében hirdeti, az esedezők pedig hat hét alatt kérőleveleiket a szent Székhez átküldeni tartoznak. 8?. §■ Püspöki adomány zás s fölavatás (collatio et institutio episcopalis). A közjoghoz képest minden püspök följogosítva vagyon minden saját megye körében létező javadalmat szabadon adományozni (212. §.). Püspöki szabad adományzásnak akkor vagyon helye, midőn a püspök szabad akarata szerint bármelly ügyes egyént javadalomra előmozdíthat. Noha pedig inas valaki védnöki joggaj bírhat valamelly javadalomra nézve, vagyis nevezményt (praesenta) adhat valakinek, mindazáltal a püspököt minden esetben a fölavatási jog illeti, vagyis a püspökhöz tartozik a kinevezett egyént a javadalomba fölavatni, mi szükséges fölavatásnak, A agy adományzásnak is neveztetik. A fölavatás háromféle, lehet tudni illik 1) szóvali, mellynel fogva valakinek megengedtetik, hogy a javadalom czímjével élhessen, azaz jog a javadalomra adatik. Ezen föl. avatás neme, akkor midőn valaki szabad adományzás által nyer javadalmat, egyszerre s az adományzással együtt történik meg; a szükséges adományzás mellett pedig szóvali fölavatásnak akkor vagyon helye, midőn a püspök a védnök nevezményét elfogadja. 2) a fölavatás lehet tekíntelyező (authorisabilis) melly akkor esik,midőn valaki hívek igazgatásával fölruháztatik. A tekintelyező fölavatás olly tulajdona a megyés püspöknek, hogy azt semmi szabadalom, semmi szokás, még az emberek emlékét fölülhaladó sem döntheti el. Azért ez a szóvali fölavatással többnyire megegyezik, csak akkor elválván tőle, midőa valaki szabadalom által följogosítva vagyon, valamelly javadalmat egyedül a czím tekintetére nézve adományozni. 3) a valódi fölavatás, vagyis a beiktatás, midőn a javadalmazott egyén javadalma birtokába bévezetik. Ezt a püspök biztosa, közönségesen a kerületbeli esperes, de minden díj nélkül \