Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
s császár előtt számot adhatna. Az 1529ki epirai gyűlés V* Károly császár befolyásánál fogvn előbbi határozatát visszahúzó ugyan, minden változást hitbeli .dolgokban megtiltván, ső< Ferdinand hcrczeg azt kivánván, hogy a vormsi Ítélet végbevitessék, azonban Öt herczeg, s tizen négy szabad birodalmi városok azon végzésnek ellen mondának, (protestabantur), s azért az azokat követők mai napig protestánsoknak neveztetnek. Ugyan azon protestánsok az 1530ki augsburgi gyűlésben a torgaui s más ágazatokéul Melanchton által készített vallásukat a császárnak ajánlók, mclly ágostai hitvallásnak neveztetik. Tovább a császár 1532. évben nagy veszedelmet a törököktől sejditvén, az ágostai felesek (protestánsok) vallását jövő zsinatig türetfnek jelenté, melly jelentés Nürnbergijén feljegyeztetvén, s a regensburgi gyűlésben kihirdettetvén, az úgy nevezett vallási békének (pacis religiosae) elejét tévé. Fzek közt már VII. Kelemen Pápa a fejedelmekkel közönsé ges zsinat iránt tanácskozott, hanem halála miatt czélját el nem érhette. Hasonló tárgy .t III. Pál Pápa folytatván, 5 hp Mantuában, hol Yiczenczaban zsinatot tartani kivánván szán- dokának sikerét ez sem érbeíé el. A szerencsés előmeneteleket mivelő schmalkaldi egyesületnek a katholikusok szent egve- sületökkel Nürnbergijén ellent állának Ugyan, hanem még is mind ők, mind a Pápa látván, hogy a vitáknak eldöntésére zsinat legczélszerühb eszköz leendene, 'II. Pál Pápa Trient városát zsinat tartására választó. Azonban a zsinat Trienten csak 1545. évben elejét Vehetvén , s nz ntyák csak 8 ülést folytatólag tarthatván a zs’nat Fridrik szászi választó fejedelem, s Fü- löp hassziai gróf által indított had miatt Bononiába átvitétett, hol a 9. s 10. ülés tartatott. A had a katholikusok részéről szerencsésen végeztetvén el, nz augsburgi gyűlésben mind a két felesek egyetértésével az határoztatott, hogy a protestánsok szabad kiséret molle» (salvo conductu) a triénti zsinatba inegjelenendők lesznek. Azon kívül az Interim nevezet alatt el hitelt rendelkezés azokra nézve, kik a katholikusokkal egye4
