Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
46 43. §. A bázeli zsinat. Minthogy a Constanczi zsinat rendelkezésénél fogva öt év lefolyása alatt közönséges egyházi gyűlés tartandó vala, V. Márton Pápa 1423. évben azt Ticinumba *) összehiván, az atyák azonban az ottan uralkodó dögvésztől rettegvén Szénában gyülekeztek össze. De még ott is kevesen jelenvén meg a zsinatra , s azon kül a Pápa Szénában nyilvános zendülést tapasztalván, a zsinatot ismét feloldozd azon feltétellel, hogy hét év után más zsinat Bázelben tartassák , mellynek elnökje Julianus a S. angelo bibornok leendene. Meghalálozván V. Márton s pápai székbe IV. Eugen iktatván Julián bibornok által 1431. évben a bázeli zsinatot elkezdetni renddé. Ezen zsinatnak kettő vala a tárgya, úgymint a görögökkel! egyesület, s a fégente óhajtott egyházi rendtartás javítása. Azonban a Pápa rövid idő múlva szándékát megváltoztatván a zsinat eloszlását, s annak 18 hó után Bononiába átvitetését hirdető azon okoknál fogva, mivel Bázel alkalmatos hely nem volna arra, hogy ottan az egyesületre hajló Görögökkel gyülekezetek tartathatnának. Hanem a zsinat Zzigmond császár Franezia s Angol országoknak, de még a Pápa kövötjeinek egyetértésével Eugen Pápa részére hajlandó nem vala, sőt a 2. ülésben azon constanczi zsinat rendelkezéseit, mellyek a zsinatnak a Pápa fölötti felsőbbségét állítják, annak fegyelmét , ha a zsinatnak nem engedelmeskednék , parancsolják, nem különben azt métagadják tőle, hogy a zsinatot egy helyről a másikra átvihesse, ismételve erősítő. Ámbár a Pápa éléinte magát ezek ellen szegezné, még is későbben azt értvén, hogy a tartományaiban láz eredt vala, ijedtségében a zsinatba követjeit küldő, kik a 17. ülés alatt oda érkezvén, g a császár előtt megígérvén, hogy a zsinatnak minden rendel. 4) Melly Papia vagy Paviának is neveztetik.
