Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
391 véletnek. Az ingó javakra nézve Mária Theresia a holtke- zektőli eltiltás törvényét annyira korlátozó, hogy mindkét- nemü szerzeteseknek 1500. ft. jegydíjül zárdába vinni enge- de. E jegydíjt azenban I. Ferencz császár 1801. évtől kezdve 3000. forintig emeltethetni rendelé azon szerzetesekre nézve, kiknek silány az alapításuk, s vagy az ifjúság nevelésével, vagy szegények ellátásával foglalkoznak , illyenek a Piaristák, az irgalmas barátok, a szent Orsola , Szalosi Ferencz és szent Frzsébet szüzei sat. Hogy a holtkezektőli eltiltás törvénye honunkban is divatozik , nyilvános honi törvé nyeink bizonyítják; mert nagy Lajos király II. András rendeletét megerősítvén e negyedik czíkket kivevé: „hogy az örökösök nélkül kihaló nemesek birtokaikat az Egyházoknak., vagy más akárkinek adhassák, vagy végrendeletnél fogva hagyhassák , eladhassák, vagy elidegeníthessék.“ Továbbá II. Ulászló így rendelkezett: „A püspökök, az Egyházak főnökei , vagy azok közül akár kimás maga részére sem tulajdon Egyházának birtokait, sem más birtokokat ő királyi felségétől akármelly módén nem szerezhet, sem pedig pénzen nem vehet, sem zálogba nem tarthat“ = *). Melly rendeletek későbbi törvényeknél fogva is megerősíttettek , s teljesítendők- nek hirdettelek *»). Mi a szerzeteseket illeti, nálunk 1715. 71-ik czikkben az határoztatott, hogy azon egyének, kik valamelly földi javakat nem birható szerzetbe lépnek, többet ne, mint az őket illető részének tizedét zárdába vihessék, és azt is csak akkor, ha az őt illető tizedrész készpénzben foglaltatik, s ötezer forintnál többre nem száll; mi pedig ötezer forintnál többre menendő, a szerzettől eltiltatik. E tárgy fölött olvashatni: Neuberger Abhandlung von den Einkünften der Klöster , und dem Amortisationsgesetze. 28) Uladisl* II. decret. 3. art. 55. 29) 1398. art. 65. 1617. 17. 1715. 16.
