Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
/ kai mával is gyakorolják, mivel a regi Egyházban is a nép, inellyet a fejedelem képvisel, a Pápa választásához adandó tanúság végett járulni szokott, és mivel az állodalom java s üdve is olly Pápának választatását kívánja, ki az Egyháznak fentartandó egysége mellett az országok békét s nyugalmát is hathatósan előmozdítsa. „Lásd Rieger Jur. Eccl. part. I. §. 354. 298. §. A vámdíj s fő uradalom joga. A fejedelem a közjog szerint tartományaiban minden fekvő birtok jövedelmeiből bizonyos az állodalom szükségeire fordítandó részt követelhet, vagyis vámdíj jogával bir, sőt ha végső szükség kívánja , alattvalói vagyonáról és életéről a közveszély elhárítására rendelkezhetik, melly jogot főuradalmi jog, vagy hatalomnak (dominium, potestas eminens) nevezzük. Hogy továbbá e főuradalmi jog alá az egyházi vagyonok szinte tartoznak, a következőkből tetszik ki. 1) az egyházi jószágok, mielőtt az Egyházoknak átadattak volna , szinteugy mint akármelly más vagyon közterhek alá va- lának vetve, e tulajdonságukból pedig azáltal, hogy az Egyháznak szenteltetének, lényegesen ki nem vctkőztettek. 2) ki sém ajánlhat más külön egyén kárával az Istennek jószágukat, annál kevésbé tehát az állodalom kárával, minthogy illy ajánlat az Isten előtt kedves sem lehet következőleg 3) az egyházi javak az Egyháznak szinteugy ajándékoztat- tak mint más birtokosoknak , tudni illik a közterhek viseltc- tése mellett. 4) az egyházi jószágok az állodalomtul szinteugy őriztetnek meg mint más birtokosok jószágai, ennél fogva illendő, hogy valamint a külön birtokosok, úgy az Egyháziak is jövedelmök részére a közterhek viselésére szenteljék, és ezt annál inkább mondhatni, minthogy közönségesen az állodalom szükségét az Egyház szüksége követi. 5) az egyházi javakat fejedelmek , v^gy azok engedclmével 25 * 387
