Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
385 Különösen a szerzetesekre nézve. Minthogy az erkölcstan azt bizonyítja hogy semmi alattvaló elöljárója úgymint atyja, férje, ura s a t. engedelme nélkül ollyan tárgyakra nézve, mellyek azok hatalma alá tartoznak ; fogadásokat nem tehet olly annyira , hogy az elöljáró tehetségeben áll, azokat megsemmisíteni: a szerzetesek pedig fogadásokat tévén némelly állodalom iránti kötelességektől, szintúgy mint világi dolgoktul menteknek mondatnak , e mentesítés kétség kívül csak a világi hatalom befő" lyása mellett foganatot nyerhet. Ezeknél fogva a fejedelem különösen a szerzetesekre nézve is olly rendeleteket hozhat, minőket az egyháziak iránt hirdethet, s hirdetni szokott. A fejedelem tehát törvényeket s feltételeket szabhat, mel- lyeknél fogva a szerzetesek fogadásokat tehetnek , s egész testületekbe elosztva az állodalomban létezhetnek. így szinte ahhoz tartozik meghatározni az időt, s élet korát, melly- ben valaki szerzeti rendbe mehet, olly annyira pedig, hogy a szerzeti fogadások érvénytelenek leendenének, ha valaki a szokott időhez magát nem alkalmaztatná. Ahhoz tartozik mind a zárdák , mind az azokba felveendő egyének számát meghatározni, életök módját, a zárdák házi szabályait tökéles- biteni, ha a szükség megkívánja, elvégre azoknak egész alkotmányát, s létét oda intézni, hogy az Egyház java, s az állodalom üdve haladhasson. Mit annál bizonyosabban állíthatni, minthogy királyunk országi törvények szerint e joggal dí- szeskedik, hogy akármelly szerzetesrendet királyi tekintélyénél fogva is azországba vehet föl, s megerősíthet. Mert az 1723. évi 102ik czikk e szavakat foglalja; „Az alulirt szerzetesek (kamalduliak, trinitariusok s piaristák) a karok s rendeknek benyújtott abbeli alázatos kérelmére, hogy az országba s ehhez kapcsolt részekbe vétessenek föl: ámbár a nélkül s királyi tekintélynél fogva vétethetnének föl s erősittethetnének meg; — 25 29C. §.
