Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
368 III. Fejezet♦ Az állodalom Egyház Iránti jogai. 280. §. Az állodalom joggal nem bír az Egyházban. Hogy az állodalom tulajdonkép jogot nem követelhet az Egyházban, mind az eredeti szerződés, melynél fogva az emberek társaságba egyesülve magokat fejedelem alá veték * mind üdvözítőnk intézete s tanítása mutatják. Mert a társaság tagjai csak a polgári biztosság , vagyis a polgári jogok védelmezésének feltétele alatt magokat fejedelmük alá vetették , a vallásos vagyis lelkiismereti szabadságra nézve pedig magokat természeti szabadságoktul megfosztani soha sem akarták, sőt ezt tehetők sem valónak , ha akarták volna is; következőleg az állodalom az Egyházban jogot nem követelhet. Szinte azt üdvözítőnk intézete s tanítása bízó. nyitják, mivel ő a kulcsok, vagyis a feloldás és meg kötés hatalmát az Apostoloknak s utódaiknak, nem pedig a világi fejedelmeknek tulajdonitá. De ezt magok a keresztény fejedelmek tulajdon szavoknál fogva is bizonyítók; illyen vala nagy Konstantin császár, ki a nicaeai atyákhoz igy szólt: „Az Isten papoknak titeket rendelt, adván néktek azon hatalmat, hogy minket is meg Ítélhessétek , ennél fogva tehát mitöletek jogilag megitéltethetűnk , de ti tőlünk meg nem ítéltethettek. •). Theodos és Aralentinián császárok pedig ezt mondották: „Annak ki a leg szentebb Püspökök lajstromába nem tartozik, tilalmas egyházi ügyekbe s tanácskozásokba avatkozni. ») 1.) Ruffin Hist. Eccl. lib, 1. Cap, II. 2.) Epist. ad Syno- du. Ephes.
