Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
354 dá, utódai pedig azokat ismét az alá rendelek **), míg Justinian császár a püspököket és papokat rendkívüli terhektől menteknek hirdeté * <?). Osztriában sem az egyházak, sem az egyháziak jószágai adó vagy más közönséges terhektől mentek, Magyarhonban az egyházi személyek szintúgy mint az ország többi nemesei vám, adó, s gyűjtögetésektől kivevők »*), Szükség esetében azonban ők is szintúgy mint a többi nemesek az ország törvényei szerint a közönséges terhek elhárítására segedelemmel járulnak, így 1537. évben I. Ferdinand király alatt az egyházi főnökök jövedelmök tized részével, a lelkészek pedig s oltárok igazgatói három forinttal a közönséges terhekhez járulónak; a Frankok ellen viselt utolsó hadak alkalmával pedig valamiut a többi nemesség, úgy szinte ők is nagy bőkezűséggel segedelmeztek. „Lásd Loch- stein Gründe sowohl für, als wider die geistlich. Immunität in zeitlich, Dingen; nem különben ugyan annak^ Antwort auf die Frage der. geistl. Immunität. 273. §. A helyi szabadság. A helyi szabadság azon kiváltság, melly némelly cselekedetek végbevitelét szent helyekben tiltja; Így világi bíróságot egyházokban gyakorolni, szerződéseket kötnie kereskedést űzni, szinészeti vagy tánczmulatságokat azokban tartani tilalmas. Annak egyik főneme a menedéki jog (jus- asyli), melynél fogva az odafutó gonosztévőknek szabadság annyiba engedtetik , hogy onnét erőszakkal büntetés végett ki nem vonathatnak. E jog fölött a római Pápák X. századtól fogva sok rendelkezéseket hoztak, azt nem csak az Egyházaknak , hanem zárdák , kórházok , s temetőknek is engedvén. E jogbul azonban kizárvák 1) a nyilvános rablók. 2) 29) Leg. 3. Cod. Justin, de Epis. et Cler. 30) Leg. 16. et 39 Cod. Tbeod. da Episc. et Cler. 31) Yerböczy part. I. part. tits. 9.
