Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

343

az országiad fejedelemhez tartozik, mert egyedül ót illeti megítélni azt, mi az állodalom czéljával összehangzik. Következőleg ámbár lelkisméretünknél fogva az erkölcs törve' nye által parancsolt polgári jogokat megtartani köteleztet- nénk, s azokat teljesítve az Egyház czélját is előmozdítanék, mégis egyedül az országlati fejedelemhez tartozik a tőlünk teljesítendő jogokat meghatározni. 7) azon szomorú esetre pedig, ha egyik vagy a másik hatalom igazságos és meghatározott korlátáit áthágná, mindegyiket maga védelme- zését tárgyaló saját eszközei illetik, az országlati fejedelmet, tudni illik: ha szelídebb eszközökkel magán nem segíthet, s a józan bölcsesség azt helyeselné külső erőszakot használhat!; az tEgyház pedig a maga jogaiban rohanó világi hatalom ellen kmagát szellemi eszközök , vagyis intések és ese- dezéseknél, elvégre egyházi kizárásnál fogva magát védelmezheti. „Lásd F. A. Frey P. I. §. 292. 293. allgem. llelig* und kirch. Staats, és Haller Theorie de4 geistl. Staaten und Gesellsch. Cap. XII. nro VI. és ugyanazon Frey Komentár über Kirch. Hecht. I. Abth. §. 294 —^ 300 — es 4.11 — 420.

MM. feje t.

Az Egyház jogai az állodalomra nézve.

2(Í5. §.

A tárgy elosztása.

. Az Egyháznak az állodalom iránti jogaira nézve különböztetnünk kell 1) azon jogokat, mellyek az Egyháznak hibáson tulajdoníttattak. 2) azokat mellyekkel az országlati fejedelmei az Egyházat megajándékozták. 3) azokat, mellyek a társulat természetéből s tulajdonaiból eredvén , az Egyházat sajátilag illetik. Ezek közül némellyek magát az állodalmat,v