Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
310 pedig közvetlenül az állodalom. czélját előmozdítva az Egyház czélját is közvetőleg előmozdítják, például az ifiuságiiak a taktikai tudományokban vagy testi gyakorlásokban (gymna. stica) vagy pedig szép műmckbeni oktatása sat. illy cselekvé- nyek csupa polgáriaknak tekintendők. Elvégre olly tárgyak is találkoznak, mellyek mind az Egyház, mind az állodalom czélját közvetlenül előmozdítják, például a keresztény igazságnak teljesítése, a kihágások akadályoztatása, a házasság, a nép oktatása sat. E cselekedetek vegyeseknek mondandók. IIIy nemű tárgyak az Egyházra nézve vagy lényegesek vagy melíéslegesek. Az Egyházra nézve lényegesnek mondatik az, mi Isten rendelkezéséből vagy törvényéből eredetét veszi, a többi mind melleslegesnek tartandó „Lásd Frey krit. Kommentar über Kirchenreclit I. Th. §. 293.‘‘ Az egyházi s állodalmi hatalom határait kitűző szabályo k. Mindkét hatalomnak tudni illik az egyházi s állodalmi- nak határait kövétkező szabályok szerint kitűzhetni: 1) a csupa egyházi cselekm ényekről, mellyek tudni illik az Egyház czélját előlegesen fölsegítik s előmozdítják, csak egyedül az Egyház rendelkezhetik. így például a hit dolgairól, annak titkairól, minden ide tartozó tárgyról, millyenok a szentségek, s ezekhez lényegesen tartózó szertartások, ezekről rendelkezni az Egyházhoz tartozik. De az Egyház nem más mint azon -szelem! eszközöknél fogm a rendelkezhetik, mellyek a tárgy természetére nézve czélszerüek, illyenek az oktatás’ ájtatos gyakorlások, s az engedelmetlenek magy inakacsok, egyházbóli egész vagy részletes kijárása. 2) a csupa polgári tárgyokról rendelkezni az állodalomhoz tartozik , külső erővel is mindazokat kieszközöltethetvén, mellyek tulajdon czélja előmozdítására szolgálnak. 3) a vegyes tárgyak vagy efélek, hogy az egyházi következések a polgáriaktól elvá-