Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
336 jogait ma's feleke/etek ira'nt elvisorozza. Amazt, mellyről mostan értekezendünk, három fejezetre osztandjuk, az elsőben átalánosan az Egyháznak az álló dal ómmal L összefüggéséről, vagyis az Egyház és az állodalom közti viszonyról, a másodikban az Egyháznak az állodalom iránti jogait, a harmadikban az állodalom az Egyház iránti jogait előadandjuk. Ámbár pedig a külső egyházi jogot természetire, melly az Egyházra alkalmaztatott egyetemi közjogbul szármozik , és tényleges jogra, melly az Egyház és az állodalom tényleges rendelkezéseiből ered, oszthatnok, mi azonban mindkettőt tudni illik, mind a természeti mind a tényleges jogot egyesülve előadandjuk, es ennek következtében az Egyház nevezete alatt nem mást mint a római katholika Egyházat ér- tendjük. 260. §. Az Egyház az állodalom túl ténylegesen különbözik s az egyik a másiktól független. Az Egyház állodalomtul mind eredetére, mind czéljára, mind pedig czélját tárgyaló eszközökre nézve különbözik. Mi az Egyház eredetét illeti, azt az Egyház közvetlenül \ üdvözítőnk Jézus Krisztustól veszi, s jogait a szent irás és isteni hagyományboli védveknél fogva bizonyítjuk, mint azt az egyházi történetek elegendően tanúsítják. Czélját pedig az Egyháznak az Isten dicsőítésében és a hívek lelki üdvösségében helyeztettnek már 63. §. mutattuk, ennél fogva az erkölcstan azt nem külső cselekedetek, hanem inkább belső érzelmektől fiiggeni mutatja ») és minthogy külső kénszeritte- tés belső érzelmeket nem eszközölhet, magátol következik^ hogy az Egyház czélja elérésére más eszközöket mint tanítást, ájtatos gyakorlásokat, és elvégre a makacs és engedelmesen alattvalók egyházbóli kizárását nem használhat távol 1 1) M. Schenkl Instit. Jur. Eccl §. 344. p. 517. edit. 10.
