Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
317 vagy pedig az apáti méltóságról lemondana, jgy fejezvén ki magát: „Ha a római Papa titeket a Püspöktök törvényhatóságából kivesz, kerlelc ne éljetek azon szabadalommal, melly zendülés tárggyá válik » »).“ Hasonlóképen értekezett salis- buri János karmiti Püspök, ki a szent könyvekben, és más tudományokban egyenlően jártos, s Trithem szavai szerint mind hithezi ragaszkodása, mind tudománya tekintetéből tiszteletre méltó tudósa vala a XII. századnak • °). Ezekkel összehangzik Petrus Cantor is ki XII. század vége felé virágzott * ' )• He nem csak külön férfiak, hanem egész zsinatok , mint az I. laterani III. Sándor, s a II. laterani III. In- cze Pápa alatt, nem különben a vienni XIV. század elején a kiváltságokat nagyon helyteleníték. Mellyekből elég világossá tétetik, hogy a kiváltságok vagyis a Püspökök egyházi törvényhatóság alóli felszabadulások XI. vagy XII. században többnyire keletkeztek. 257. §. A trienti zsinat a közjoggal ellenkező kiváltságokat ki nem irthatván azokat korlátozd. Minthogy a Püspökök mind a rendi, mind a törvény- hatósági hatalmukat Istentől nyerik, (103. §.) s minden hi- vek , akár világiak, akár papok, akár szerzetesek azoknak, mint a szent leiektől az Isten háza kormányára rendeltettek- nek hatalma alá isteni jognál fogva tartoznak, magától következik, hogy a Püspök rendes törvényhatósága alóli kiváltságok vagy felszabadulások szent Bemard szerint a közjog , s igazsággal ellenkezők, gyűlöletesek (256. §.}. Azért a jogtudósok közül kisem kételkedik, hogy a kiváltságok, mint a jog, s egyházi szabályoktól eltávozok legszorosabb korlá- 29 * * 29) Petr. Blesensis Epist. 90. 30) Lib. VII. Cap. 21. de nugis curial. 31) contra eos, qui se eximunt a jurisdictione Praelator Cap. 44.
