Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
314 lenül követeltethetik, úgy mindazokra figyelmet fordittatni rendeljük, mik a rendtartás, s fegyelem igazságához, s a lelkek megtartásához tartoznak» *). Hasonlót intézett nagy Gergely Pápa Vigilius arelati Püspökhöz ' »), Fortunat nápolyi Püspökhöz»«) s a massziliai apátnőhöz*'). Hogy ez a szerzeteseknek régenten adatott kiváltságok, s szabadalmak czélja volt légyen, szinte Marculf barát is hirdetett szabadalmok példányában mutatja • *). Marculf példányával Landerik párizsi püspöktől a szent dénesi zárda részére VII. században adott szabadalom szinte megegyezik » *). Sőt más franczia zárdáknak adott szabadalmak sem foglalnak legkevesebbet is a Püspökök törvényhatósága ellen. Olasz, s német országokban pedig XI. századig egyedül két példát soroznak elő az egyházi történetek, mellyeknél fogva a casszinoi s fuldai Benczeiek VIII. században Zacharias Pápa adta kiváltság által Püspökök törvény- hatósága alól kivétetnek. Az elsőrül „lásd Bullar. diplom. et privileg. B. Pontif. opera Caroli Cocquelines tom. I. p. 221. A másodikról ugyan ott tom. I. p. 148. és Fleury Hist. ectl. tom. X. p. 201.“ 256. §. A kiváltságok határozata, kezdete, s folyama. Kiváltságnak átalában Richard szerint * *) azon szabadalmat mondjuk, mellynél fogva valaki a szabály vagy törvény alól ki vagyon véve. A kiváltság részint világi, mellyet az országlati fejedelem, részint egyházi, mellyet az Egyház * 20 18) Gregor, lib. 7. epist. 33. indict. I. 19) Lib. 7. epist. 116. 20) Lib. 7. epist. 15. indict. II. 21) Epist. 12. lib. 6. indict XV. 22) Lásd munkánk II. latin kiadása I. kötet. 363. lapját*) alatt. 23) E szabadalmat Bignon, s Sirmond után Ai- inoin: De gestis Francor. czimü munkája 4. könyv 41. fej. elősorozza. Lásd Van Espen Jur. eccl. univ. part. III. p. 200. nro 21. 21) Analys. concilior, tom. 3. voce: Exemptio.
