Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
303 helyet foglalnak, s neveik az országgyűlési czikkek befejezéseben olvastatnak. 250. §. A papság, s a népközti különbség. • A papság elősorolt jogai lényeges különbséget a papság, 8 a nép között képeznek. Hogy valóban maga üdvözítőnk lényeges különbségét a papság, és a nép között állított, következőkből tetszik: 1) ókeresztény Egyház kezdetétől fogva divatban vala , hogy mind az egyházi kar, vagyis a felszen- teltetés által isteni tiszteletre, és egyházi működésekre rendeltetett egyenek, mind a világiak külön neveiknél neveztettek, amazok tudni illik papoknak (y,?.)]Qog sors) mondattak, vagy azért, mivel az Úr sorsából vannak, vagy pedig azért, mixel szent Jeromos szerint « *), maga üdvözítőnk a papok sorsa , azaz része, emezek pedig, vary is a világiak népnek (Xaog laicus populus) mondattak. 2) e különbség sem az egyházi főnökök önkényéből , sem bitorlásából eredt, hanem azon módtól , vagy is azon felszenteléstől származott , mellynél fogva az egyházi személyek az Isten tiszteletére , s az Egyház szolgálatára rendeltetnek , nemkülönben apón megváltónk tettében «lapozik, .mellynél fogva ő mint Egyházunk alapítója szolgáinak nagyobb hatalmat tulajdonított. De valóban is 3) kezdetétől fogva az Egyház azon működést, mellynél fogva valaki ugyan annak szolgálatára felszenteltetik, soha sem te- kiníé, mint közönséges cselekedetet, vagy Egyedüli szertartást , melly által valakinek olly szolgálatot adott, mellyet akárki másra is bizhatott volna, hanem mindig azt hivé , s állítá, hogy a külső cselekedet átlal (actu ordinationis) különös hatoság , megszentelő isteni malaszt, és kenet adatik. Ezt bizonyítják mind az apostolok cselekedetei ««), mind szent Pál levelei, mellyekben ezeket olvassuk: El ne henyéljed a 65 * 65) Epistolae ad Nepotianum. 66) Apostolok cselek. XIII, 2. 3. és VI. 6.
