Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
A mondottakon kül oily Egyháznagyok i« említetnek a köz jogban, kik tudni illik vagy valamelly püspöki megye határai közt foglalt tért megye gyanánt kormányoznak, a agy más a rendes megye határain kívül létező térben csaknem püspöki hatóságot nem csak papokra, hanem világiakra nézve is gyakorolnak, s pedig olly kiterjedten, hogy alapittatá- suktol fogva megyei hatóságból kivé\ e minden püspöki működéseket , nzokat kivéve, mellyek szoros értelemben püspökiek,végre hajthatnak. Ezeket semmi megyéhez tartozóknak (nullius dioecesis) mondjuk. Hlyének valónak néha Frankhonban , de hazánkban nincsenek , mert nullius dioecesis csak azon szerzetesek mondattak, kik már alapittatásuk alkalmával a püspökök törvényhatóságából vétettek ki. „Lásd a 257. § « *A püspöki szertartókönyv II. k. 31. fej. 15. sz. így szól: „Dignitates, et Canonici Cathedralis Ecclesiae, cum capitulariter procedunt, aut sunt, praeferuntur omnibus cae- teris; alias Abbates titulares, et habentes usum Mitrae praecedunt, et post eos Commendatarii, deinde dignitates, mox procuratores Capitulorum Ecclesiar. Cathedral, deinde cue teri pro cuiusque dignitate, et gradu.4* 236. §. A szerzetesek valóságos nagy ai Magyar- h ónban. A szerzetesek nagyai, kik honunk egyháznagyaihoz tartoznak a szerzetes rendek apátai s prepostai. Hlyen a pannonhalmi Benczeiek főapátja , ki alá a szent Anián püspöktől nevezett tihanyi, szent Móricztól mondatott bakonybéli s a boldogságos szűz Máriától nevezett döinölki apátok tartoznak. Ezeken kül Magyarhonban még szent Adriántól nevezett szalavári, és szent kereszttől nevezett, s Buda alatt létező lelki apátok találtatnak. Ezek közül az utolsó egyszersmind a bécsi skócziai Benczeiek apátja. A Cziszterczi. ták rendéből Magyarhonban a szent gothardi apát, ki egyszersmind az Osztriában létező szent kereszti Czisztercziták kormányzója találtatik, ezenkül még Magyarhonban a boldogságos szűztől nevezett, s egyesült zirczi, pilisi, s pász
