Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

265

s & szdkülködőket a hatalmassabbak ereje ellen védelmezni. Hajdún a papok közűi, később a világiak közűi választatott, » hogy nagyobb tekintete lenne, azt a fejedelmektől kérek. E- zeken kill a püspökök tisztviselőihez korlátnokok , kamarások, tanácsnokok, s mások tartoztak. Mindezek ismérete a közép kori oklevelek értelmét igen könnyebbíti.

III. Fejesei.

Jk székes Egyházok káptalanéiról.

226. §.

Azok eredete.

A püspökök megyéjük kormányozásában a káptalanok Regítségevekélnl szoktak. A káptalan pedig olly egyházi .tanácsot jelent, melly a székes egyház kanonokaiból keletkezik. Már a régi Egyházban minden püspöknek tulajdon egyházi tanácsa vala, melly városi papok s diakonokbul állván presbyterium nevezet alatt ismeretes vala (121. §.) Euseb ver- czellji , s szent Ágoston hipponai püspökök IV. században e tanácsbeli papjait arra bírták, hogy közönséges életet ‘kövessenek , hanem e példát kevés afrikai egyházokon kűl , mások nem igen utánozák. VIII. században Chrodegung me- tzi püspök megyés papságába közönséges és a szerzetesekéhez hasonló életet hozott be úgy, hogy ők szinte mint a szent benedokiek prépostokat, dékánok, öregebbek, éneklők, s kincstárnokokat választanának, ugyanazon teremben asztalhoz ülnének, s szerzetes életet viselvén ugyanazon Chrode- gangtól adott közönséges szabályt mindnyájan követnék. Mivel pedig sokan ezen intézetet, vagy legalább annak min. den pontjait einem fogadnák, az acheni zsinat jámbor Lajos kivonata szerint bizonyos szabályt melly a Chrodegangéhoz hasonló vala, minden székes káptalanok részére hozott. Mindazok kik a meghatározott szabály (canon) szerint élének, kanonokoknak (canonici) neveztettek, gyülekezetük pedig