Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
259 219. §. A püspökök segédei szoros értelemben. Püspöki segédnek szoros értelemben azt nevezzük, ki betegség, aggság, vagy más oknál fogva elgyengült püspöknek segítségül adatik olly feltétellel , hogy ennek tisztét bétel- jesítse. A püspöki segéd vagy állandó , ha öröklés reménye mellett, vagy pedig ideigleni, ha a nélkül adatik. Az állandó segédet a római Pápa megerősítése mellett *), közönsé. gesen az rendeli, kinek tisztében áll a püspököt kinevezni (168. §.); ideigleni segédeket magok a püspökök káptalanjok megegyezésével választani szokták , vagy pedig ha a püspök ép ésszel nem birna, maga a káptalan szavazattal választja •). E segédek jogai különfélék, valamint vagy a püspök segítsége, vagy pedig azöröködés okábul adatnak. Ha gyengéd vagy betegeskedő püspök segítsége miatt adatik, akkor hatalmas jogai mindazon működésekre terjed , mellyeket a püspök maga einem végezhet, vagy mellyekre a püspök őt jogosítja, melly esetben a püspök segédjét illő jövedelmekkel is ellátni köteles. Ha pedig a következés vagy is az öröködés okábul rendeltetik a segéd, ez addig migarendes püspök életben létezik, nem részesül ugyan a püspöki jogokban, de mihelyt az a jobb életre szenderűlt, a megürült püspökséget elfoglalhatja. A segédek jogait tehát rendeltetésök oka s czéljából, valamint a pápai levelek szövegéből ismérhetjük. Hogy magyarhonban ta király püspöki segédet pápai megerősítés mellett kinevezni szokott, mondatik. 168. §. 220. §. A 'városi 3 mezei főpapok (archipresbytéri). V A főpapok (archipresbyteri) kétfélék valónak , tudni illik a városiak s mezeiek, amazok a székes egyházban szok 5) Conc. Trident. Sess. XAV. C. 7. de reform. 6) Cap. n*. de cleric, aegrot. 17
