Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
254 rabi püspökök hűbéri nemeseket neveznek, a pécsi püspök érseki palásttal s kereszttel díszük, (213. §.) a veszprémi püspök a királynénak udvari korlátnoka, a királynét alapít- tatásánál fogva koronázza , s midőn e joga az iidők viszontagságai által félbeszakasztatott,s másokra átvitetett volna,Zsig- mond király azt 1425.évben régi birtokosának vissza állíttatá. Midőn Albert király hitvese koronázandó vala, az esztergomi érsek s veszprémi püspök közt vita támadt a királyné koronázása végett, melly azonban úgy végeztetett el közöt- tök , hogy a veszprémi püspök a^szent működést végrehajtaná. II. Ulászló hitvesét Annát az ezztergomi érsek koronázta ugyan , de azon okbul mint maga Ulászló oklevelében bizonyítja, mivel a veszprémi püspök nem vala felszentelve, melly alkalommal Ulászló király e veszprémi püspök régi szabadalmait ujonan megerősíté. E vita 1792. évben ismét feltámodván úgy végeztetett el, hogy az ország Prímása a szent kenetet kiszolgáltatná, a veszprémi püspök pedig, a királynét házi koronával koronázná meg, ezután pedig az ország Prímása Nádor segéd működése mellett az ország koronáját a Királyné jobb vállára tenné, onnét újólag azt a Király fejére teendő *°). Az erdélyi püspök kénye szerint végrendeletet tehet *'), minden székes kanonokait, a három elsőt kivéve, maga nevezi **), s az erdélyi kormánynak első tanácsnoka. E jogok mellyeket érintettünk többnyire ollyanok, hogy egyszersmind a püspökök kötelességeihez tartoznak, minthogy azokkal nem tulajdon kényökre nézve, hanem az Egyház java miatt díszesittettek. Következőleg a püspökök megyéjükben lakni s foglalatoskodni tartoznak. Azért rendelé a trienti zsinat, hogy a püspökök megyéjükön kűl három hónál tovább lakni ne merészeljenek, s ez is csak ak- 20 * * 20) Acta diaetae 1792. 21) Statua aim. dies. Transilvan. anno 1822. die 17. April, in Synod, diaeces. sub Ignat. Szepesy cclebr. sect. III. p. 9. 22) ibidem Sect, 16. §. 1. p. 171.
