Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
7 *. S' Annak elosztása eredetére s tárgyára nézve Az egyházi jogtant eredetére nézve vagy isteninek mondjuk , melly isteni, azaz vagy természeti vagy nyilatkoztatási törvényeket foglal magában; vagy emberinek nevezzük, melly emberektől, azaz vagy egyházi vagy világi hatóságtól adott törvényeket tárgyal. Tovább azt eredetére nézve régi, közép, s újnak mondhadjuk; melly osztásról a jog örténetben többet szólandunk. Tárgyára nézve pedig az egyházi jogtant nyilvános vagy különösnek nevezzük, amaz egész Egyháznat közönséges jogait adja elő, s az elöljárók, s alattvalók közti viszonyos korlátokat nyilványitja, emez pedig minden k ilön egyház tagjának jogait s tiszteit magyarázza. Az egyházi jogot még belső vagy külsőnek is mondjuk ; amaz az Egyház állapotját magára nézve tekinti, tudniillik azoknak jogait s tiszteit magyarázza meg, kik a tanító» egyház testéhez szánúttattnak, emez a tanító egyháznak híveihez, nem különben a polgári alkotmányhoz, s külső felekhez való arányát fejtvén ki; szinte az innen folyt) jogait s tiszteit ábrázolja : „Lásd Steph. Rautenstrauch nraefat. ad instit. Jur. Eecl. item Cl. Endres Jur. Can. de neceSs. Juris prűd. nat. cum eecles. nexu e. 3. §. 9. et 19. Thesaur. Jur. Eccl. Tom. I. §. 5i —64. M. Schenkl instit. Jur. Eccl. Tom. 1. §. 54. G. Rechberger Handbuch des österr. Kirch. §. 22.“ 8. §. Alanyára s ismertető elvére nézve. Az egyházi jogot alanyára (subiectum) nézve közönséges vagy részlesnek mondjuk, amannak tekintete egész Egyházban elismertetik, emennek kelete pedig az Egyháznak csak némelly részeiben vagyon p. o. a magyar, vagy osztrá- ki Egyház joga, melly csak hasonnevű országokban hasznái- fatik. Minthogy a hitágozatos egyházi törvények tárgyai ere
