Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
235 A Prímások főkép Magyarország Prímásának jogai. A részletes valódi prímások régenten római Pápák pátriárkái jogait gyakorolák, tudni illik az érsekeket felszen- telék, nemzeti zsinatokat összehiván, azokban elnökölének, minden kerületi egyház fölött fölügyeiének, pereket megyéiének , a fontosabbakat kivéve, minthogy azokat a római Pápa eleibe terjesztek , felügyelvén átaljában hogy az egyházi fegyelem s szabályok megtartassanak. A mostani primá- sok közül némellyek a primási cziinzeten kivül alig birnak más valamivel. Azonban honunk Prímása ki egyszersmind esztergomi Érsek, a régi jogokon kiil máig felséges jogok s szabadalmak élvezetében vagyon. Fülöp íirmani püspök s az apostoli szent Szék követe, midőn az 1279. évi budai zsinatot azon rósz következések kiirtására tartana , mellyek a kunok által magyarországban keletkeztek , III. László magyar király megegyezésével e primási méltóságát az esztergomi érsekséggel összekapcsolta, s ugyan azon apostoli király által kinevezett esztergomi érseket Lodomeriust tudomány, erény s születése tekintetéből hires férfiút, magyar ország Prímásának kinevezte *). Bibornokoknak azonban né- inellyek az esztergomi Érsekek közül már az előtt is kineveztettek. Első, ki a Bibornokok közé számoltatott Van- csay István vala, kit IV. Incze Pápa 1252. évben Bibornok- nak nevezett. Mi pedig a magyarország Prímásának jogait illeti azok Oláh Miklós s Pázmány Péter 8), néhai Primások- szerint következők: 1) minden magyar országi püspököktől fölqbviteleket elfogad (a kalocsai érseket kivéve) 2) minthogy magyarország Prímása született .apostoli követ a bécsi 7 * 7) Péterfy concil. Hung. p. I. p. 96. Katona tóm. 7. p. 812. Spányik Histor. Hungar. p. 219. 8) Prag Spécim. Hierach, Hung, p. t. p. 142 — 150. 199. §.
