Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
121 kát kaphasson , mind az elsőség fogalmával ellenkezőnek , kisem mondhatja. De máskép is tudva ran, hogy a követségek felállíttatását tárgyaló joga az Egyház fejének nem más, mint módosítása azon jogának , mellynél fogva követeket küldhet, ezt pedig magok a követségek ellenei is a Pápa lényeges jogai közé számítják * *). Azonban minő tisztelettel viseltetnek a mai fejedelmek a pápai követek iránt $ innét is kitetszik, hogy azokat a bécsi gyülekezetben (congressus viennensis) az első rangú fejedelmi követek közzé (Ambassadeurs Bothschafter) számították vala. „Lásd egyházi történeteink IY. köt. 31. s 51. §. 97, s 131. lap. Schenkl Inat. Jur. Eccl. edit. 10. 259. §. 413. lap. 18G. §. A mostani követek különbsége s tiszte. A pápai követek nemei korunkban sokfélék , így találtatnak közöttük I. az így nevezett született követek ezek jelesebb Érsekek, kiknek méltóságával a római Fápák követség tisztét örökké összvekapcsolták. Ezek az apostoli helyettesek helyett alapíttattak, hogy tudni illik valamint azok néha a régi Egyházban, ügy ezek ma a római Pápa elsőségi s pátriárkái jogait gyakorolva a római egyház s a többiek között összefüggést s egyességet fentartsanak. Hlyen született követ magyarhonban az esztergomi Érsek, vagy is az ország Elsője, Prímása; német örökös tartományokban pedig a salzburgi s pragai Érsekek. Ámbár pedig más tartományokban e követek hivatala többnyire megszűnvén, azok ma csak czimökről ismertetnének meg; ezt inindazaltal honunkról nem mondhatni , mert nálunk az esztergomi Érsek , valamint Elsőség , úgy szinte született követség méltóságát s 15 15) Koppe die Kathol, Kirche. 19. Jahrhund. Maynz. 1830- Erey Kritisch. Komentár. uber Kirch. 11. II. k. 156. — 161. §. 271 — 286. lap.
