Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
208 a római Curia, azaz különbféle pápai törvényhatóságok, s gyülekezetek, s az apostoli követek. A Bibornokok neve néha tulajdona vala minden papnak, ki meghatározott hívek számára püspöke által állandóul rendeltetett, s így azoktul különböztetve vala, kik csak bizonyos ideig, azaz nem állandóul rendeltetének. Mostan pedig csak azok neveztetnek Bi- bornokoknak, kik a római Pápát választják s annak különös segítségére szolgálnak. Eleintén a püspökök közül csak némellyek neveztetének Bibornokoknak, úgymint a Róma városa szomszéd Püspökei. Azonban miután a római papság neheztelné^ hogy a római Pápa választásából kizáratnék III. Sándor Pá- - pa a püspökökhöz papokat csatolt, későbben Róma városa diakonit is azokhoz adván. Ezek tizenn gyen valának, kik tudni illik Róma városa 11 részeiben (diaconia) táplált özvegyek , betegek, árvák , szegények s ÖFegek gondját viselnék, s az azok számára létező kápolnákban isteni szolgálatot tartanának, kik ez okbul római diakonoknak is neveztettek. Ezekhez képest háromféle Bibornokok keletkeztek úgymint püspökök, papok, s diakonok. „Lásd Frey kritisch. Kommentár über Kirchenr. tom. II. §. 136. Walter Lehrbuch des Kirchenr. §. 137,“ i 78. §. Azoknak jogai. A Bibornokok más jogokkal diszlenek akkor, midőn az Egyház feje a keresztény híveket tetlegesen kormányozza, vagy is midőn a római szent szék Pápával el van látva, másokkal midőn azt nélkülözi, azaz midőn a római szent Szék üres. Elő Pápa alatt a Bibornokok 1) a római Pápa tanácsát képezik. 2) különféle gyülekezetek s törvényhatóságokban annak tanácsnokai vagy pedig egyik vagy másikban, elnökök tisztét viselik. 3) követek s nemzeti gyámolók kötelességeben eljárván, Egyház fejének dolgait külső országokban végzik, vagy pedig nemzetek pártfogását viselik, A
