Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
182 kisebb egyházi javadalmakat osztogathat. 2) annatákat, s dijakat követelhet. 3) püspökségeket felállíthat. Melly jo- gokrul különösen értekezendünk. 158. §. Javadalmak rendkívüli kiszogáltatása. Az egyházi javadalmak kiszolgáltatása olly tulajdona a •négyes püspököknek , hogy a régi Egyházban azt más senki nem gyakorolhatta, annál kevésbé, minthogy a javadalmak kiszolgáltatása minden papi egyén fölszenteltetésével vala összekapcsolva. Idő folyta után midőn a javadalmak kiszolgáltatása a papok fölszenteltetésétől elválasztatni kezdett, a Pápák azt magoknak fentartani kezdék ugyan, de nem azon okoknál ógva, mellyeket némelly mái jogtudósok, vagy történetírók állítanak, a Pápáknak tudni illik, nem mást tulajdonítva, mint bitorlást, hatalommali visszaélést, s közönséges püspöki hatalom elfojtását, mivel azok ámbár a régi, és új rendtartást említvén , még is csak az újnak körülményét, s állapotját tekintik, nem úgy, mint illendő volna, vevén föl, a régi, és változható rendtartás szellemét, hanem ezt mái idő divatából bírálják, más ítéletet bizonyosan hozandók akkor, ha a tárgyat illő szempontból fontolnák meg. Azon tágosabb hatalomnak kezdetét, mellyet a római Pápák javadalmak kiszolgáltatásában gyakoroltak, némellyek nagy Gergely Pápától származtatják. Azonban inkább IV. Hadrian Pápa, ki 1154. évben az Egyházat kormányozd, vala az, ki a javadalmak rendkívüli kiszolgáltatásának , s e tekintetbőli fentartásoknak közelebb alkalmat nyujta, a megyés püspököktől javadalmakat, s egyházi méltóságokat követelvén, mellyeket különbféle érdemes egyháziaknak osztogata. VIII. Bonifác/. Pápa szerzője vala / az úgy nevezett megelőzési jognak, mellynél fogva ő a megürült javadalmakat, ámbár a megye püspökét illetnék, különös megelőzéssel magának fentartá. Miután pedig e megelőzések gyakorlata mellett több visszaélések keletkeznének,
