Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

177

be terjeszteni tartozik, ki a perlekedő félnek elöljárójával értekezve az ügyét biróilag felvenni, s ítéletet hozni kőtele?. Melly ítélettől, midőn a szerzetes vallás érvényessége ellen hozatik, a rendes és minden szent széknél lenni szokott szerzetes vallás védője XIV. Benedek Pápa„Dei miseratione“ czím alatti rendelkezése következtében az ügyet fölebb vinni tartozik. A szerzetes vallás pedig csak akkor érvénytelen s megsemmisítettnek mondathatik, midőn legalább két ugyan azt érvénytelen s megsemmisítettnek állító iteletek hozatnak. Mi a kegyes alapítványok változtatását illeti, ámbár a trienti zsinat a püspököket feljogosítá arra, bogy a kegyes alapítványokat Egyház szükségére, vagy annak hasznára nézve változtathassák «*), s az alapított misék számát is némelly körülményekben leszállíthassák * *); VIII.Orbán Pápa mégis e szabadságból a trienti zsinat után tett alapítványokat kivévén , azoknak változtathatását az Egyház fejének fentartá. (Isztriában a megyés püspökök az alapítványok változtatását arra följogosítva gyakorolják. Hogy magyar honunk megyés püspökei szinte e joggal bírnak, s a kegyes alapítványokat a király, s védnök engedelmével, midőn azt az Egyház szüksége, s haszna kivánja, változtathatják, tapasztalás bizonyítja, azon kivétellel mégis, hogy honunk püspökei alapított miséket elengedni, vagy azok számát leszállítani akarván a római Pápához folyamodnak , s mind ezt, mind amazt, ,csak annak helyeselcse mellett eszközljk.

Búcsút kiszolgáltatnia

Hégi Egyházban magok a püspökök, mind azt, mi a bünbánat üdvszerének kiszolgáltatását illeti, eszközölvén a feladott bündíj némelly részét is elengedni, azaz búcsút ki- 52 *

52) Idein Sess. XXII. Cap. 6. 53) Idem Sess. XXV. Cap. 4. de reform.

12