Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
175 tulajdona lenne ♦ *). Sőt a trienti zsinat is meghagyd 4 hogy a felek püspöke a Rómában kiszolgáltatott felmentéseket mindig előbb megvizsgálja, minekelőtíe azokat véghez vinné. Magyar hazánkban is a püspökök a házasságot feloldozó akadályokban a római Pápához folyamodnak azon eseteket kivéve, mellyekben szokás, vagy szabadalom szerint magok is a feleket felmenthetik. így p. o. honunk püspökei felmentést kiszolgáltatnak 1) midőn a házasuló felek megesketését igen nagy szükség vagy veszedelem sürgeti 2) midőn a felek fel" oldozó akadállyal nyilván megeskeítek ugyan, de az akadály titkos lévén, botrányt okozandana, ha egymástól elválasztat' nának. 3) midőn az esketés után a felek közt olly akadály támad» melly a házassági közlést tiltja p. o. ha egyik a felek közül a másiknak testvérével testi közlést gyakorlott volna. 4) a házasság tiltó akadályaiban, azokat kivéve, mellyek eljegyzés vagy fogadásból erednek. A nyilvános akadályoktul, római dataria menti fel a feleket, a gazdagokat a Kanczella- ria dija mellett, a szegényeket pedig ingyen. A titkos akadá- lyoktuli felmentést a poenitentiaria, s pedig mindenkinek ingyen szolgáltatja ki. A katholikusok felmentig végett a püspökökhöz folyamodnak, ki azt vagy maga a szokott esetekben adja, vagy pedig ha a tárgy hatalmán kívül lenne, a római szent székhez folyamodik, s a felek kérelmét törvényes okokon támogatva, annak eleibe terjeszti. Ettől felmentésre jogosítást nyervén a feleket az akadálytól felmenteknek jelenti, s őket megeskettetni engedi. Mindert a Pápához teendő folyamodás hazánkra nézve a király, vagy annak felséges Kanczella- riája eleibe terjesztetik, királyi tetszményt (placetum) nyerendő. E szabálytól azonban kivéve vannak mind azon esetek, mellyekben folyamodás a római poenitentiariahoz intéztetik* A protestánsok felmentési tárgyakban: tudni illik, atyafiság, 47 * 47) Van Espen part. II. tit. 14. nro 13. 48) Concil. Trident, sess. XXII. Cap. V. de reform.