Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
/ ségeskedései ellen sokáig védelmezte, bizonyosan mint római birodalom tartományait tovább is védelmezendő, ha a Görögök azon régi irigység által, mellyel a konstnntinápolyi pátriárkák a romai Pápák iránt viseltetének, visszatartóztatva, császáraiknak további segedelmüket meg nem tagadták volna, az által a Pápákat kenszeritvén Pipin franczia király segedeN méhez folyamodni. A keleti, és nyugati Egyház közti szerencsétlen szakadáskor, sőt már Ál-Iszidor hirdetett végzéslevelei előtt olly hatalom s birodalommal egész nyugatban birá- nak a római Pápák , hogy minden nagy érdekű tárgyak huz- zájok vitetve ugyan ott elvégeztetnének is. 143. §. A jődögélt jogok okai. Az öregbített pápai hatalom okai ezek valónak: 1) a római Pápák fáradhatlan ipara, s törekvése, mollynél fogva a keresztény vallást egész világba kiterjeszteni siettek. Minthogy tudni illik a romai Pápák részint közvetlenül, részint közvetőleg küldöttei által egész nyugatban a keresztény vallást alapítván, vagy megerősítvén, ennek mint üdvözítőnk utáni másod alakítói, s terjesztői tekintetnének, nem esak a tőlök alakított Egyházak, hanem még azon egyházakat foglaló 'országok is magukat a római Pápák hatalmába ajánlották. 2) a római Pápának mint nyugati Pátriárkának * *) külön jogok tulajdoníttatván, azok idő folyama által néki mint Egyház fejének is tulajdoníttattak 3) AI-Iszidor koholt vég" zéslevelei, mellyeket Gratián használván rendeletébe felvett (32. §.). Noha nem tagadhatjuk, hogy az idézett végzéslevelek minden nagyobb érdekű tárgyakat a Pápának tulajdonít- nak', s annak cngedelme, vagy megerősítése nélkül összegyűlt tartományi zsinatokat érvényteleneknek jelentik , azonban mind azon nézeteket túlságos, s korlátlanoknak lenni 32 16> 32) Concil. Nicaea. Can. 6. Concil. Chalcedon. Can, 28.
