Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

135

MEM. MPejexet*

A szent birodalom (hierarchia) különféle fokairól,

115. §.

A. hierarchia fogalma s elosztása.

E nevezet hierarchia ezen szavakból 'tegog szent s oí£ vj birodalom származik, s annak azon szent hatalmat nevezzük, melly fokankint az Egyház kormányzói s szolgái közt eloszlatva a vallás titkai s üdvszerei kiszolgáltatására rendeltetett. Ennek következtében más a rendi vagy szolgálati hierarchia, inellynek sajátja a néjet tanítani, üdvszereket alkotni, s kiszolgáltatni, más a hatósági, mellynek tisztében áll, az Egy hárt, törvények, Ítéletek, s az Egyház czéljának megfelelő büntetéseknél fogva kormányozni (97. §.). Mindkettő azaz mind a rendi, mind a hatósági hierarchia részint isteni, mennyiben Kriszus urunk maga némelly hierarchiai fokozatokat alapított, részint emberi, mennyiben némellyek az Egyháztól rendeltettek.

116. §.

A rendi hierarchiában a püspökök hatalma isto- ny jognál fogva nagyobb a papokénál.

A trienti zsinat az egyházi rend üdvszeréről azt végzé: hogy az Istentől rendeltetett hierarchia a Püspököket, Papokat, s szolgákat*) foglalja magában i). Noha pedig a szent Írás némelly helyeken papoknak nevezi azokat, kiket más helyen Püspököknek mond *), következőleg azon nevezetek vegyesükén használtatnak, mégis különbség létezik a papok s Püspökök közt, sa Püspökök hatalma Isten rendelkezésénél 1 2

1) Trienti zsin. az egyházi rend üdvszer. szól. XXII. ül. VI. törv.

2) Apóst, cseleked. XX. 17. összhasonl. 29. Ti th. irt. levél. I. össehasonl. 7. vers.