Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
128 ítéletét hozott volna, ezt illy szavakkal hirdette: „Tetszők a szent léleknek s nekünk, hogy egyéb terhet ne vetnénk ti reá- tok sat. 8 t). Mellyekből nyilván tetszik, hogy a fő hatalmat nem egyedül Péter, hanem az Apostolok mindnyájan noha Péternek Krisztustól adott elsőségét elismernék (103. §.) gyakorolták. 110. §. Bizonyítják azt külön egyházak tényei. Ugyan azt a külön egyházok fényéből is következtethetjük, mellyeknek püspökei tudni illik a Pápának nem csak rendtartási, hanem őstani határozataival is ellenkezének addig, még a tárgyat az egész Egyház meghatározná a nélkül, hogy az érin_ tett püspökök eretnekek, vagy elszakadottaknak mondatná, nak. így a hüsvét ünnepléséről támadt Polycrates efezusj püspök s Victor Pápa közt villongásban Polycrates többi ázsiai társaival együtt husvétet az ríjhold 14. napján tartandónak alliták, s régi szokásuk mellett megmaradván ugyan akkor, bár melly napra esnék, husvétet ünnepelék, ámbár Victor Pápa egyházbóli kirekesztéssel őket fenyegetné«»). Miután pedig a nicaeai zsinat husvét ünnepét az ujhold 14 napja utánni vasárnapra szegezvén, az érintett szokást kárhoztatná, azokat mind, kik a régi szokásuk mellett maradván, a zsinat végzését einem fogadnák, Quartodecimánoknak nevezvén eretnekek közé számitotta * ♦). Nem különben az eretnekek által kiszolgált keresztségről tamadt villongásban, mellyet Cypri- án carthagoi püspök s társai, Dienes alexandriai püspök s társai, Firmilian caesareai püspök s társai István római Pá" pávai kezdettek «»), noha István Pápa az ismételt keresztség hibáját kárhoztatná, s azon hiba védőit előlegesen pedig Cypriánt némellyek szerint az egyházi közönségből kizárná, 24 82) Apóst, cselek. XV. 28. 83) F.useb. egyh. tört. V. k. 21 — 24. fej. 84) Lásd Egyh. történeteink I. k. I. időszak. 69. 70. §. 386. 1. II. köt. 323."lap. 85) l gyan ott 1. k. 71: 72. §. 392. lap.
