Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

hogy mi az.uk leírásából világos fogalmat kapván azt mégha ■ tározhatjuk. Azok tudni illik mindnyájan elsőség e/.óljának az Egyház egységét állítják, azaz olly egységet állítanak, melly a hit s békességen, vagyis viszonti közösségen alapszik. Ezen Egyház egységét fentartani a püspökök tiszte, kik a többi pásztorokat, s lelkészeket úgymint ezek által a többi híveket kormányozván az egész Egyház testét fentartják. A püspökök közti egységet pedig az Egyház feje, kivel tudni illik a püspökök mint központjukkal levelek, s lelki dolgok közlésében állnak, fentartja. Az Egyház fejét tovább illeti, hogy ő a püspökök gyűlésében elnököljön, a zsinat tárgyi felett intézkedjék, s arra az esetre, ha zsinat nem tartathatnék, a villongás dolgokat zsinat nélkül ideiglen elvégezhesse, s azt mit a szükség illyen körülményekben megkíván, rendezhesse. Ezeknél fogva nyilvános az is, hogy az Egyház elsőjének, minden egyházi ügyek elintézkedéseben nem csak tisztelet hanem tekintély, s hatóság elsősége is tulajdona, következőleg az egyházi elsőséget igy határozhatjuk meg : „Az egyházi Elsőség azon tisztelet, tekintély s hatóság előjoga, mellyet Krisztus Egyháza egységének föntartására rendelt, s Péternek úgymint annak törvényes utódainak közlötl.“ Ki az egyházi Elsőség megbizonyítására több védveket, nem különben ellenvetéseket olvasni kívánkozik, folyamodjék Xatalis Ale- xand. f Egyházi történ, diss. 4. in saecul. I. §, 2. 3. 4. és!>ob- mayer System, Theol. Cath, tom. IV. §. 148. et seq. Fejér ln- stit. Theol, Dogm. tom. IY. §. 66. nem különben Labbé Uar- ruel du papé et de ses. droits, tom. I. §. 1.

108. §.

Az egyházi alkotmány mintája.

Alkotmány minta nélkül nem képzelhető, alkotmány mintának pedig azon egyén meghatározását mondjuk, kit a kormány illet. Az alkotmány mintája részint egyszerű, midőn a