Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
98 adósára, vagy pedig tudakozására adott irásbatii felelete »«) nielly végzéslevélnek is mondatik. Nevezetesebb nemei ezek: kegyelmi, igazság!, s vegyített visszairntok. Kegyelminek az mondatik: midőn a Pápa felelete által valakit némelly a közönséges törvényeken kuli kegyelemmel megjutalmaz, nem tényleg ugyan, hanem az által, kihez visszairatát intézi, olly feltétellel, hogy ez az ügyet megvizsgálván a megengedett kegyelmet kiszolgáltassa. Igazsági visszairatnak nevezzük azt, melly a törvény rendeleténél fogva adatik, s a hatóságokhoz igazság végett küldetik p. o. a kétes jog megmagyaráztatik, biró küldetik, vagy az igazság kiszolgáltatása paruncsoltatik. A vegyített pedig az, nielly mind a két nevezett válaszból származik p. o. midőn a római Papa valakit javadalommal jutalmaz , s nzt neki végrehajtó által kiszolgáltatja íz). Pápai visszairatot kérhet mindenki azokon kiil, kik n törvény által különösen vannak eltiltva. Hlyének a hamis s visszahivatott ügyvédek, az eretnekek, az Egyházból kizárnítak, egyébb saját kizárásuk perében *s). Mintája a visszairatnak ennek törvényes kiadásában , vagy is a jogtal megkívánt ünnepélyeiben , s tiszti írás módjában foglaltatik. Ünnepély! pedig következők: 1) a Pápa mint visszairónak neve a visszairat elején kijelentetik. 2) az elbeszéllés, melly a kérelem indító okait előszámlálja, s azokat egymás után sorozza. 3) a béfejezés, vagyis a kérelem kiszolgáltatása, mellynél fogva a visszaíró szándokát minden körülményekkel együtt tudni illik mit, hogyan, s micsoda feltételek Rlntt enged meg, kijelenti, helyet, napot, hónapot s évet is hozzá adván * ») 4) á Pápa a püspököket visszairatában enerabiles fratres“ a többi papokat pedig, és a világiakat „dilectos filios“ nevezi. 5) a kegyelmi visszairat pecsétje^vörös selyem fonalon, az az igazságinak pedig ken* 36 37 * 36) Ex Pnnd. L. I. §. 1. de constit. princip. t. íí. et fin. c. de LL. 37) Cap. 10.13.14.de rescript. 38) Cap. I. De sent, exeoin. in 6to, 39) Ex cap. I, et seq. de Rescript.
