Jáklin István (elefánti): Sagitta venenata az az: A' soha senkinek nem kedvező, hanem szüntelen kegyetlenkedő rettenetes halalnak meg-gyógyithatatlan mergeben martott éles nyilai (Nagyszombat, 1743) - 22.782.1

e/ui eos termet, &■ confirmavit omnes humiles Populi fui, én Legem ex- Kjtiifivit, &■ multiplicavit vafa San flor um. És meg-tsendesedék J ódá­nak minden földe Simonnak tellyes napjaiban, és keresi vala az ő Nemzetségének javait. A* Vének az útízákon ülnek vala mindnyá­jan, és a’ földnek javairól végeznek vala, és az Ifjak fel-öltőznek vala ditsöségbe, Békeséget fzerze a’ földön, és örule Izrael nagy örömmel, és le-üle kiki az ő ízőlő-töve alatt, és az ő füge-fája alatt, és rem vala a’ ki őket meg-rettentené, meg-erösítéazőNé­pének mfrden alázatosit, és a’ Törvényt feí-keresé, és el-ve íz te minden hamissat ésgonofzt, a’ízent Helyetmeg-ditsöíté,1 ésmeg- fokasíta a* ízent Helynek edényeit. És ezután 35. versben: Fecit hac omnia <& Juflitiam fa Fidem quam confervavit Genti fu*, fa ex~ ijuifivit omnimodo exaltare Populum fuum, És mind ezeket őtseleked- te, és az Igazságot és a’Hitet meg-tartotta az 6 Nemzetségéhez, és' igyekezett minden módon fel-magaíztalni az ő Népét. Már Kereíztyén ízomorú Hallgatók, fordítom ízemeimetés akadozó befzédemet, az előttünk gyáízos Koporsóban le-tétetett Nagy Méltóságra, Nemzetünk’ és Hazánk’ Ékességére, kegyes gondviselő Atyánkra, fő Vezérünkre, fejünk’Koronájára, ez az a* kit én árnyékos Példázásokkal Szent írásból fzedett Hasonlatossá­gokkal, mintegy újjal mutogatok vala, kiben hiba nélkül az emlí­tett Példáknak és Képzéseknek tőkélletes valóságát nyilván találom, ez valóban nem egyéb, hanem Vértől és nevezetes Érkőltsétől, és kiváltképen Méitóságos Hivatalától meg-nemesíttetett Nagy Fő Ember, a’ ki Vér fzerént való Nemességének finumarányába, nem valami tsalárd és tettetes fényességgel kérkedő hamis gyöngyöt (: az áll-ortzás képmutatást értsétek:) hanem valóságos ’s igaz jó-tse- lekedetek* méltóságával tündöklő Kárbunkulust foglalt vala. A’ ki nem külőmbben mint Jóíiás. Direflus er at divinitus, Kuldettetett az. ISTENtől, hogy cl-tórlenéaz. iftentelenségneh^ utálatossá- git az. S Nemzetségében, és az URfoz igazítaná az 6 fzivéti és a* bűnösöd napjaiban, meg-erositené az ISTENI tifzteletett Egyeztes- ^cc * fétek-őízve a’ moftani időket, és nevezet fzerént a’ Tilzán túl való főidnek moftani állapatját, a’múltt feculumbélifiralmäs fiat#- iával, avagy tsak c’ folyófiecnlumnak elejivel-is; meg-tetfzik az­onnal, miket , melly nagyokat vitt véghez e* fáradhatatlan nagy Méltóságnak Hazájához, Orfzágló Fejedelméhez, ISTEN’Törvé­nyéhez, a’ Köz-jóhoz való buzgósága, hűséges vígyázása, és fzorgalmatossága. Vessétek ízemeiteket akár Egyházi, akár Ha­di, akár Törvényes dolgokra, mellyek Hazánk’ bóldogúlására B 2 kezdet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom