Jáklin István (elefánti): Sagitta venenata az az: A' soha senkinek nem kedvező, hanem szüntelen kegyetlenkedő rettenetes halalnak meg-gyógyithatatlan mergeben martott éles nyilai (Nagyszombat, 1743) - 22.782.1

m ( o ) m 19 majd földig meg-hajtya, hogy az úton járó könnyen fzakafzthafía. Úgy mentek, fiettek fzegények hozzája, mint a’ méhek a’ virágra. Ha fzáz, két fzáz vólt-is fzegényeknek ízáma, foha fenki nem ment héjába, mindenikét fzépen meg-ajándé­kozta. Reá illik Claudianus verfe: Cernere fém- per er at populis nudare penates: AJJiduos intrare inopes, remeare beatos. Prceceps illa manus flu­vios fuperabat Iberos. Szegény nélkül talám fo­ha fém volt háza: De fenki ürefien nem tért onnan vifza: Iberus vizeit meg-gyözte, haladta az ó Adakozáfa. Ha azokat az árvákat, azokat a’ titkos fzű- kólködó özvegyeket, kik felöl talám a’ világ fém tudott, mind fzámban venném, nagy tá­bort tennének, kiket ő táplát fegitett élettel, kenyérrel, búzával, pénzel, ruhával, minden­nel, Iften nevében. Még moít-is egynéhány tanuló iffiak, efzik kenyerét, rúhájában járnak a’ Trenchéni Nemes Conviétusban, kiket a’ke­gyetlen atyák, hogy az igaz Romai Hitre tér­tek, magoktúl el-űztek, fel-fogta őköt, mint édes Atya maga fzárnyai alá, s’tőbbeknek-is providealt. Mindenütt ki-tetízik a’Nemes virtus. Soha fém felejthetem, a’ mi következik. Nem csak házánál, hanem útonn, út félenn-is C 2 fze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom