Jáklin István (elefánti): Sagitta venenata az az: A' soha senkinek nem kedvező, hanem szüntelen kegyetlenkedő rettenetes halalnak meg-gyógyithatatlan mergeben martott éles nyilai (Nagyszombat, 1743) - 22.782.1

a* / W )( o )( & azért igazán meg-vallom , hogy az mérges, és éles nyilakkal fel-fegyverkezett hatalmas gyilkos halálnak nagy félelmétűl önnön magamis fzivemben fel-háborodhatok, minden tefti tagjaimban nem cfak refzkedhetek , de forró ereimben meg - hűlhetek, meg-is fagyhatok. Lehet-is nagyon attúl tartanom hogy a’ midőn néhai Méltóságos Generalis Ur az Halálnak mérges nyilaitól haláloffan meg-febesítte- tett, s’azélök ízámábúl ízőrnyűségeffen, ki-is fzakafztatott ezen fzörnyű ki-ízakafztását, félelem s’ rettegés nélkül meg - eshetnek ne mondhaflam lenni, egyízer s mind tehát eddig való fzavaimat viíztza czáfolnom, fel-tett czélomat meg-máfolnom kintelenitteífek.

Mind-azon-által valamint valahogy meg-es- hetik állapotom, themájűl, czélúl fel-vett igyekezetemtől el nem állok, hanem álhatatoflan abban meg-maradok, hogy az néhai Méltóságos Generalis Ur az Halálnak mérges nyilain fel nem háborodván , bátor, s’ meg nem ütközött fzivvel utolsó lélekzetinek ki-adásán ekképpen magát biztathatta: Si confißant adver- síimmé c ajír a (mortis) non timebit cm vieum♦ Ha fel-áll ellenem az (halálnak) tábora, meg nem ijed az én ízivem.

Való-