Jáklin István (elefánti): Sagitta venenata az az: A' soha senkinek nem kedvező, hanem szüntelen kegyetlenkedő rettenetes halalnak meg-gyógyithatatlan mergeben martott éles nyilai (Nagyszombat, 1743) - 22.782.1

iO

wocxm

nünk igazság, a' mint ezt Sz. János E. első levelének 8-dik versébe bizonyítja, de ugyan ezen Szent János’ igéit Sz. Ágoston D. magyarázván, B. Szűz Máriát ezek’ számábul ki-veszi, mivel ő érdemiette azt szülni , a kiben nem volt semmi vétek 1. de Nat. & Grat. A’ Tridentinomi Sz. Gyülekezet pedig ériül így széli. SS. 6. c. 23. ha ki mondaná, hogy a* meg-igazultt ember egész éltében, minden botsánan- dó bünt-is el-távoztathat magátul, különös kegyelem nélkül, valamint a Boldogságos Szűz Máriárul tarty a az Anyaszent egyház; átkozott légyen. Ez tehát különös privilégiuma az Isten Annyának, kit az Angyal maiasztal tellyesnek nevezett, mivel nem Isak még a’ botsánandó bünöktűl-is ment volt, de minden tökélletességekkel-is foképen tündöklött, az 6 Fia volt leg-főbb tökélletesség, a’ többi embereknél pedig leg-tökélletessebb volt Mária, ezt bizonyította az Angyal, midőn mondotta: Üdvözlégy Mária maiasztal telly es; melly bizonyságával az Angyalnak ugyan-is meg-egyezett Máriának egész élete, 's annak valóságát látzatossá tette. Nem szükség, hogy én Mária méltóságának le-rajzolására tovább botsájt- kozzam : mert végét beszédemnek el-nem érném, ha minden különös erköltseit Máriának ki-fej ezni akarnám; egyedül az ő alázatosságát emléteni fogom, ezt el-nem halg áthatom, mivel ez minden más jóságos erköltsöknek fundamentoma» és désze.

Látván Jósef Máriát nehezkésnek lenni, gya- nuságba vette őtet a’ házasság törésrűl, ez által valóban próba kőre tétetett Máriának alázatossága; mert ki-ne indulna-meg tudván ártatlanságát, illy