Jáklin István (elefánti): Sagitta venenata az az: A' soha senkinek nem kedvező, hanem szüntelen kegyetlenkedő rettenetes halalnak meg-gyógyithatatlan mergeben martott éles nyilai (Nagyszombat, 1743) - 22.782.1
fzobában ő kívüle nem lévén, az emlétett Iílenfélö Afzfzony, midőn véletlenül egy iflentelen a’ fzobában terem olly véggel, hogy a’ beteget az életből ki-végezze, és a’ pénzét magáévá tegye. Meg*rettene az igye-fogyott beteg. De kihez folyamodjon? Ki« nél kerefse a’ fegedelmet? Midőn magán kívül embert a’ fzobában, és körül belől nem lát, nem talál? Függ vala ugyan azon fzobában a’ Bóldogságos Szűznek emlétett képe. Erre vetvén fzeraeit az élet, és halál között forgó beteg Afzfzony, fel-emeli fzívét az lilén’ Annyához v és ezen képében az ő Anyai fegedelmet egéfz bizodalommal kéri. És imé az iílentelen gonofz- tévő azon fzempillantásban olly fzörnyű félelemmel be-töltecik, hogy ónként fzaladásra vefzi úttyát, és a* meg-rettent beteget életben hagyván, gyilkos fzándéka helyett maga életének fenntartására a’ fzobából el-tűnik: az így meg-fzabadított Afzfzony- ság pedig az emlétett Bóldogságos Szűz’ képét egy eziiíl lám* páfsal egygyütt, a’ mellyet itten függni látunk, és a’ mellyben álhatatofan égő kanótzra elegendő költséget ki-rendelt, a’ Bolf dogságos Szűzhez való hálaadásnak bizonyítására az itt való Aj- tátos Iskolák’ Szerzettyének előbbeni Kápolnájába ajándékozta. Végy mindnyájunkat irgalmas, és hatalmas Szűz hafonló védelmed alá, és Anyai kegvefséged által Szent Fiadnak malafztyait terjcfzd kegyes Érsekünkre, Káptalanunkra, Városunkra, és különösen ezen Szerzetes Házra! Ti azonban Tifztelendő Atyák, vegyétek a’ tanuló Hiúságnak, a’ Kalocsai Népnek, sőt mindnyájunknak nevében s’ méi- tű llákadáíl, hogy annyi Iílenes fáradságtok mellett, mellyet e* Yá45 . ^
