Jáklin István (elefánti): Sagitta venenata az az: A' soha senkinek nem kedvező, hanem szüntelen kegyetlenkedő rettenetes halalnak meg-gyógyithatatlan mergeben martott éles nyilai (Nagyszombat, 1743) - 22.782.1

IT

Quicunque glorifica vérit me, glorificabo eum, i-Reg. 20. f.r5o. Vuhki engem difsoitend, meg-ditsöttem ötét

A’

i ^ melly Templomnak első köve 1801-dik Efztendóben Kis- - Afzfzony’ Havának 6-cük napján le-te'tetett? vala, az e’ mái napon, azaz: Kalasantzius Sz. Jósef Napján, áldafse'k az Iílennek fzent Neve! minnyájunknak ki-mondhatatlan öröme're, fel-fzen- teltetett. így tehát az Ur lilén Kalocsa Városában, a’ mellyet mefzfze terjedő határjaival egygyütt, két Templomot, es egynéhány Kápolnát ki-veven , egeTzlen a’ mi lakásunkra, birtokunkra, hafznunkra engedett, isme't egy Helyet, minden világi hafz »n-vecelról el-fzakafztván , egyedül a’ maga fzent Neve'nek állhatatos ditsőíte'se're ki-válafztott, e's magának abban nem valami nagy tehetsegú, nagy gazdagsággal bíró Fundátor által, hanem (a5 mit tsudálni lehet) egy fzegeny Szerzetes Ház által, KaA 2 la-