Almásy István: Római catholicus egyházi rendünk vegyes házassági pörbeidéztetésének ügye törvényszerűen védve (Buda, 1844) - 22.645
33 szellemében költ légjen e ? avagy honnitörvényeinkel merőben ellenkező rendeletet nem foglal e magába? eddigéleg a- postoli Királyunknak szokott álni felségi tisztében felügyelni, ’s applacidálni, vagy törvényrendre-utasitni; úgymint a’ki mind mnjestatic. jogánál, mind nemzeti törvényeink ’s törvényes szokásaink’ fentnrtása ’s tartatása iránt hittel adott királyi Szavánál fogyást is törvényes fclügyelést gyakorol a’ vármegye végzések ’s körleveleken ; és a’ ki II. Ferdinánd király 1635. türv. 18. czikke *) szerint épen P. vármegyét ,, Circa alterandam , quae legali usu probata hactenus viguit, praxim criminalemu határozott végzése miatt 1842. évi april 26-án költ udvari Decretumában **) rendre is utasitá — Node főpapjaink körleveleik’ applacidáltatásáért, avagy placetumo- kért a’ vármegyékhez folyamodni azon természetes okból sem tartozhatnak, hogy hisz’ egy vármegyének sincs törvényes hatósága érvénytelenné nyilvánitni ’s határozni bármennyire törvénytelen végzését ’s körlevelét is egy másik vármegyének ; mikép lehetne hát törvényhatósága egy vármegye’világi RR-nek semmitérőkke végezni ’s hirdetni pásztorileveleiket *) Ne ring modi leges , articuli, et statuta, quae contra tripart. decreti part. 2. tit. 3. et p. 3. t. 2. emanatae fuissent, ullius censeantur esse firmitatis ; sed ipso facto, quod consensu , et confirmatione regia sint destitutae, vanae et frivolae habeantur. **) Quum Nos incolumitatis fundamentalium regni legum custodes nos praestare, et in curam hanc, velut praecipuam muneris nostri regii partem, rationibus salutis publicae ardissime connexam , omni auctoritatis nostrae regiae usu incumbere , firmissime propositum animo nostro habeamus — — inalte- rabile hoc propositum nostrum ea contra quosque in obversum ausus prosecuturos constantia esse, ut praesenti non minus , quam subscqnae aetati pateat, Nos in cura ea, qua systemati legum fundamentalium inviolate conservando insistimus , nostrae in easdem religionis perpetuum ad posteros quoque exstare monumentum velle. — 3
