Ambrus Sándor: Értekezés a hittanító, iskolaigazgató, és kerület-fölügyelői hivatalról : Felelet gyanánt a megye-hivatalból kiadott kérdésekre (Székes-Fejérvár, 1841) - 22.644

30

Egyéberánt ha mindgyárt ez nem létesülhetne is; tehetségében áll a' Plebanusnak a' mezei gazdálkodás’ amaz ágait gyakorolni, mellyek mindenütt kivihetők, ’s mellyek néki is örömöket, Js elmederítő mulatságot szerezhetnek. Hlyen, hogy sokat ne említsek: a’ méhészet, kertészet, selyemtenyészet ’s a’ t. — Mennyibe kerülhet az első1? legjobban meg mondanák azok, kik körülötte bajmolódnak; mi haszonnal jövedelmez pedig, ha szerencsés időjárás késéri? érzi az, ki áldomásit zsebébe teheti.— A’ kertészet , főleg pedig gyümölcs-tenyészet is bokros haszonnal párásul, és ha szorgalmatosán űzetik a’ falusi legzordonabb helyeket is kellemetes kertekké varázsolja, melly a’ kényelemnek szinte hatalmas eszköze. Tudok helységeket, hol a’ buzgó lelkipásztor a népet annyira bírta, hogy elfogadva javaslatit, követve útmutatásait, midőn szántóvasát kormányozná, gyümölcsös is forgott eszében, és a’ külőmben nem legkellemesb’ fekvésű helységet oíly szép kertté alakította, hogy mindenkit gyönyörködtetve, birtokosinak nem csak élelmet, de busa jövedelmet is terjesztett.

A’ selyemtenyésztés honunknak egyik legjövedelmezőbb iparágává válhatna; és nincsenek e homok területeink , agyagos szappanyosink , művelés után kiáltozó puszta telkeink, ’s használatlan intra- villantimaink, mellyeken a’ külömben is könnyen fogamszó szedresek hihetetlen jövedelmet termeszt-