Leonhard, Joannes Michael: Egész esztendőbeli evangeliomok és azoknak magyarázattyaik (Buda, 1821) - 22.447

2o6

terjesztésében , ugyan azon mennyei boldogságban részesülnek. Máté 20, i—16.

1 Az (időben monda Jésus az Ő Tanítvány inak e’ példa - beszédet: Hasonló mennyeknek országa a’ csélédes emberhez, ki jó reggel kiment

2 Míveseket fogadni az Ő szőlőjébe. Megegyezvén pedig a5 Mívesekkel egy pénzbe napjára,

5 elküldé Őket a’ szőlőjébe. És kimenvén három óra tájban, láta más Hivalkodókat álla4 ni a’ piarczon, és monda nekik: Mennyetek ti is a’ szőlőmbe, és a’ mi igaz lészen, megadom nektek. Azok pedig] elmenének*

5 Ismét kiméne hat és kilencz óra tájban, és ha6 sonló képpen cselekedék. Tizen egy óra tájban pedig kiméne, és talála más Yesztegállókat, és monda nekik: Mit állótok itt egész nap hival7 kodva ? Mondának neki: Mert senki nem fogadott meg minket. Monda nekik: Mennyetek

8 ti is a’ szőlőmbe. Mikor pedig estve lett volna, monda a’ Szóló Ura a’ Gondviselőjének: Hidd elő a’ Miveseket, és add meg nekik az ö

9 béreket, elkezdvén az utolsóktól az elsőkig. Mikor azért eljöttek volna, kik tizen egy óra táj—

ío ban jöttek vala, vevének egy egy pénzt. Eljővén pedig az elsők is , gondolák, hogy többet vennének; vevének pedig Ők is egy egy pénzt.

11 És elvévén morgolódnak vala a’ cselédes ember

12 ellen, mondván: Ezek az utolsók egy óráig munkálkodtak, és egyenlőkké tetted Őket hozzánk , kik a’ napnak terhet és hévségét viseltük.

13 O pedig felelvén egyiknek közölök monda: Barátom, nem tészek neked igazságtalanságot; nem

1 ^ egy pénzben szerzodtél-e meg velem ? Vedd fel, a’ mi a’ tied, és menny el: annyit akarok pedig

i5 az utolsónak is adni, a’ mint neked. Avagy

nem