Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396

47 dásokba jöttek. — De a’ dolgot valódi pontból tekintve, minden nehézség el­enyészik. Egyedül csak az első vers: Kezdetben teremté Isten az eget, és föl­det Moj. I. 1. e’ világ ’s mindenre tar­tozik. — Mik következők, a’mi planétánk’ alkotását tárgyazzák egyedül. — És va­lóban mind elméleti mind gyakorlati szük­ségeire nézve az embernek, neki elég tudni: hogy ez a’világ ’s mindent az Is­ten alkotá, mert már ebből az Isten’ vé­geden hatalmát, bölcseségét következteti, és kihozza , hogy sem e’ világ, sem az ő anyagja ’s formája nem öröklő, és azért ama bámulva csodás testeket, a’ napot, holdat ’s a’ t. imádni nem szabad. E’ min- denség’ illyen ismerete elég embernek ; azért Mojzes is az egész minden bőebb rajzolását fölfüggesztő vala. — Hanem a’ mi földünkre nézve, melly lakhelyünk, bőebb ismeretekkel szükség elláttatva lennünk. Mi ezen planétával leg- szorosb kapcsolatban vagyunk, és az ab­ban léledző teremtményekre a’ mi föntar- tásunk , és tökéletesítésünk végett múlha­tatlanul szükségünk van. Azért ha e’ dol­gokat és ezek' összetartó különrészeit jól ismérjük, valóban a’ körüliünk létező va­lók a’ bölcs és hatalmas Alkotót illető há­lára szakadatlanul nógatnak minket. Va-

Next

/
Oldalképek
Tartalom