Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396

pezi, azért örökké léteskedik. Az Isten' örökkévalóságát fenséges kifejezésekkel terjeszti elé a’ Szentirás. (Zsolt. 89. 2. Mojz. V. 32. 20. Zs. 9. 8. Példb. 8. 22.' 31. Dán. 4. 31. Rom. 1. 20. Tim. —)

Ezen isteni tulajdonságot komolyan fontolgatva , önkénte sem hisszük, hogy az Isten’ országa örökké tartandó lesz; azért jelenlegi életnapjainkat úgy kell élveznünk , hogy ama sírontuli ország bírására méltók legyünk. Oh mi temérdek vakság a’ világ’ rögtön múló javaiért az örök hont, a’ véget nem tudó örömöket eltéveszteni.

3. Az Isten mindentudó, mert ö előtte minden múlt, jelenlegi és jövendő, lett és lehető dolgok’ legrejtélesb gondolatok, kívánságok ismeretesek ; mert másként legtökéletesb Valóság nem lenne; változás alá vettetett volna, mert időben tudósaid) lehetne. Valójában a’mindenek’Alkotója , Eöntartója ’s erkölcsi Kormányo- zójáuak valamit nem tudni lehetetlen, miről kezeskedik szent Dávid Király mondván: Uram megvizsgáltál és megismertél engem, utolsó és régi dolgokat, (Zsolt. 138. Olvasd Jerem. 17. 10. Példb. 15.3) Tehát sem azok, kik az igazak’ utján nyilván járnak, sem a’ titkon jámborok, az igazak’, Szentek’ dija nélkül nem ma- 3? -