Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396

is;

mindössze , de nem egy tekintetben : nem mondjuk mi: bogy három Személy egy Személyt, három Isten egy Istent teszen, mert az kézzel fogható ellenmondást tenne ; mi csupán az isteni természet’ egységét, és a' Személyeknek háromságát valljuk. Van tehát egység egy, van háromság más tekintetben; mi elegendő arra, hogy ezen titok’ kifejezésében az ellenmondás megszűnjék; és azok, kik szent hitünk" kinevetése végett annak vallásával vádolnak, hogy három csak egy, még azt sem értették, milly értelemben valljuk mi azt.“ Egy az Isten állatjában ’s természetében ; de Személyében három; az Atya ür és Isten , a’ Fiú Úr és Isten, a’ Szent- Leiek Úr és Isten ; e’ nagy titok, nem értjük — És nem úgy vagyunk e a’ legtöbb természeti tüneményei: A’ nap világít — mikép, mi módon? a’ magnes az asztalon túl is hat a’ vasra, magára vonja a’ vasrészes testeket, a’kobáltot, és gyémántot — hogyan? A’ magból idővelfej- ledezik a’ viharokkal ezredig küzdófa — mikép ? Még a’ természetnek is vannak titkai ime, az, az ész’ határi köztt szorong e egészen? Hát a’ természet’ Ura az ö szent akaratjában hátráltatandó e, ésaz ész’ határai köztt szoronghat e?