Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396

ze, mind az újabbakat, millyek az ész’ határi köztt nem szorongnak, kijelentse: aztán az erkölcsi törvényeket újólag kihirdesse , tágasb értelemben eléadja, és nyonios’b kötelező erővel alapítsa; megmeg szükség vala egy előképre, példányra a’ követésben, meg nyomosb okokra, millyek még inkább a’jóra, szentségre indítsanak. Elvégre a’ bűntől meg kellett szabadulnunk, és egy öröklő Intézet’ következtében az Isten által lett rendeltetésünkre képesít- tetnünk.

Mind ezeket a’ megesett emberi nemzet’ javára ’s boldogulására valóban elintézte Jésus. Azért ő mi ránk nézve Tanító, Törvényadó, Példány, Szabaditó, Megváltó.

XLIII.

Jésus tanító.

tt

Tudjuk azt a’ Szentirásokból. Ot mint tanítót megjövendölték a’ Próféták, és ugyan milient 30-ik évét elérte, tüstint kez- de tanítani a’ templomokban, iskolákban, sinagógákban, magános udvarokban, pia- czokon ’s valahol csak emberekre talált. Három évig tanított. Innét lett, hogy mind baráti, mind ellenesei közönségesen Rabbinak (mester) nevezték. Szándékosan a’ tiszteltetést el is fogadá mondván: Ti eu— 130 —