Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396

— ia* —

ó Altjának akaratjával megegyez. Azon szókat akkor ejtő ki Jésus, mikor szombaton beteget gyógyított és azért a’ zsidók mint szombat’ megszegőjét kisseb- bitették. Mondja tehát: én valamint az én Atyám föntartom, táplálom a’ teremtményeket, és e’ beteggel is éreztetem jóságomat szombaton is. A’ második szám alatti nehézség könnyen megsemmíthető; mert a’ fölhozott szókkal csak azt akarta jelenteni, hogy a’ zsidók az ó tudományát erősítő puszta szavainak nem hisznek; jóllehet tehát szüksége neki arra nem vala, de hogy azon igasságot levegyék, tudván hogy Jánost és a’ prófétákat becsülik, azok’ tanúbizonyságára, valamint az ő Attyának, ’s öntetteire is hivatkozott.

A’ mit Mark Ev. fölszavalnak (13. 32.) hogy Jésus arról a’napról, vagy óráról semmit sem tud (a’ jerusáleiui templom’ elpusztulásáról, és a’ végső ítéletről) ----------az a’ Jésus’ mindentudóság'át

le nem rontja. Mert az isteni vizsgálhat- lan végzetek szerint bizonyos természethaladó igazságokat, mellyek a’ megszentelésünket eszközük, kijelenteni kellett. Ezeket Jésus mint Isten’ különös küldöt- je tanította; nem is volt köteles azon fölül tenni, mint önbölcseségével ellenkezett