Hoványi Ferenc: Könyvnélküli katechismus katholicus lelkészek használatára (Budae, 1847) - 22.385
78 Mikor tenni akarsz valamit, de szeretnéd hogy senki meg ne tudja, jó az? Nem. Teha't nem kell ollyat tenni, a’ mit elakarnál titkolni, mert gondolod hogy rósz? Nem, soha sem. Nem szabad tenni soha azt, a’ mit szégyenlenéi ha meg tudnák? Nem. Ki tiltja azt? Az Isten‘6-ik parancsolatja, mondván: ne paráználkodjál. Hát ha magadban vagy, vagy sötétben, akkor más nem tudja meg? De tudja az Isten. Hát mikor roszat akarnál tenni , mi jut eszedbe ? A’ mit szegy enlsz ki vall mi. Titkon sem kell gyakorlani. Hát csak gondolni vagy kívánni se szabad azt, a’ mit szégyenlenéi? Nem. Miért? Mert az is rósz; azt is tudja az* Isten. Hát még miért nem kell roszat gondolni se? Mert elébb csak gondolok, kívánok roszat, azután ha nem vigyázok magamra meg is teszem a’ roszat. Hát mire vigyázasz mindig? Mindig csak ollyat gondolok, ollyat beszélek, ollyat cselekszem a’ mit nem szégyenlek ha meg is tudják. Ha nem tudod bizonyosan szabad-e valamit tenni, kit kell tüstént kérdezni? Édes apámat, édes anyámat, a’ tanítót. Szereted ha tőled elveszik a’ mi a’ tied ? Nem. Hát te elveszed a’ másét? Nem. Miért nem? Mert az nem az enyém; pedig én se szeretem ha az enyémet elveszik Ki tiltja azt? Az Isten 7-ik parancsolatja: ne orozz.
