Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b
— 64 — A 2-ik felterjesztés Jun. 15-röl 1849-ben a tanítást tárgyalja, mellynek fontosságát, s az egyház életével szoros kapcsolatát kiemelvén, az egyház befolyását s jogait igénylik: 1. A papnevendékek tanítására nézve. 2. A vallástanításra a közta- nílási intézetekben. 3. A népiskolákban. A 3-ik felterjesztés a magas Ministerinmhoz Jun. 16-áról kelt, S az egyházi javak, hivatalok, s istentisztelet miképeni kezelését tárgyalja, hol igénybe veszik: 1. Az egyház kormányzását a Canonok szerint 2. a hivatalok s javadalmak adományozását az egyház szellemében. 3. A kegyúri jog miképeni gyakorlatát. 4. A megüresüll plébániák betöltési módját zsinati vizsgálatok nyomán. 5. Az isteni tisztelet illő gyakorlatát. A 4-ik felierjesztés szinte ’Jun. í6-áról kelt, s az egyházi törvényhatóságot tárgyalja, mellyet miután majdnem csupa árnyékká vált, szinte az egyházi jogok szabályai szerint gya- korlandónak tervezik. A Ministerium felelete ugyanazon hó 18-áról és 24-érői a püspöki gyülekezet kivánatait legynagyobb részint helyesli, kalholikus kormányt illő szellemben nyilvánítja, hogy azok teljesedését eszközölni fogja, s azon nevezetes szavakkal fejezi be nyilatkozatát:-y,A főtiszt, püspökök ezen közleményekben biztosságot találhatnak, hogy a császári kormánynak komoly szándéka, az egyház jogait, az adott Ígéretek szerint teljes érvényességre emelni, s annak elöljáróit olly helyzetbe tenni, hogy a vallási érdekek, s törekvések élesztésére teljes erélyt kifej ezhessenekj'' Az Ígért szó már eddig is fényesen beváltva lön. A mély belátásu s vallásos érzelmű Thun Leo gróf 1850-ik év April 7-én és 13-án e tárgyban olly jeles előadásban terjesztette e tárgyakat a Felség elé, valamint a további leendők sorát is olly bölcsen kiemelte, hogy nem csak állam bölcsességének tanúságául szolgál, hanem az egyház részéről ugyan hálára számíthat, a jelen s utókor előtt pedig állandó emléket vívott ki magának. Nem említvén ugyanis azon bölcs elveket, mellyeket a kölcsönös viszonyok szabályozására felállít, miszerint t. i.
